Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egészen durván leszakadhatnak a nyugdíjak a bérektől

Ha a kormány tervei szerint haladnak a dolgok, nagyon súlyosan szétnyílhat a bérek és a nyugdíjak közti olló.

Az előző évek bér-nyugdíj dinamikáját jól szemlélteti, az mfor.hu számítása, ami szerint

miközben a munkaerőhiány miatt az aktív keresők nettó átlagbére a 2016 eleji 165 500 forintról mostanra 205 300 forintra, vagyis majdnem 40 ezer forinttal nőtt (ezt még egy esetleges családi adókedvezmény megdobhatja), addig egy két évvel ezelőtt amúgy magasnak számító, 165 500 forintos nyugdíj alig 19 ezer forinttal, 174 600 forintra emelkedett.

Az új kormány megalakulása után közzétett konvergencia-program szerint a következő években ez a trend folytatódhat. A kormány számításai szerint 2022-ig átlagosan 50%-kal növekedhetnek a nettó jövedelmek, részben annak köszönhetően, hogy a közszféra béreinek évenkénti 8-10% körüli emelése és a versenyszféra béreinek ezt megközelítő emelkedése mellett a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulás további csökkentését tervezik.

Ezek – eltekintve a perverz, gazdagok felé történő újraelosztás mértékének radikalizálását előrejelző szociális hozzájárulás és a szja-csökkentéstől – valóban bizakodásra adhatnak okot a dolgozóknak. A nyugdíjak emeléséről azonban nem esik szó, ami – ha a kormány eddigi nyugdíjpolitikáját vesszük alapul – az idősek további relatív, és tényleges  elszegényedéséhez vezethet.

A nyugdíjasok a törvény alapján inflációkövető nyugdíjemelésre számíthatnak (a kormány szerint 2.7-3%-ra számíthatunk), ami a nyugdíjasok vásárlói kosarának sajátosságait is figyelembe véve tekintve valójában a nyugdíjak vásárlóerejének enyhe gyengülését jelenti. A kormány ezen túl jelentős, 3,9 százaléknál magasabb gazdasági növekedés esetén nyugdíjprémiumot is ígér, ez azonban a 24.hu számítása szerint évi egyszeri, 10 és 16 ezer forint közötti összeget jelentene, vagyis a következő öt évre vetítve alig több mint havi ezer forintot.

A helyzet akkor sem sokkal inkább bíztató, ha a továbbiakban is számolunk a szintén nyugdíjalap mértékétől független, a kormány idősek iránti tiszteletét bizonyítani hivatott egyszeri tízezer forintos Erzsébet-utalványokkal. A szokásos hírverés ellenére az sem változtatna az összképen, ha a kormány a következő években évi kétszer is „megajándékozná” az időseket. Ez a legalacsonyabb nyugdíjra jogosultak jövedelmét is csak 2-3 százalékkal emelné.

A fentiekből a 24.hu számítása szerint az következik, hogy – amennyiebn a nyugdíjakhoz nem nyúlnak érdemben hozzá –

2022-re a kormány reményei szerint 337 ezres nettó átlagbérek mellett kevesebb, mint 144 ezer forintos (nyugdíjprémiummal és Erzsébet-utalványokkal számolva legfeljebb 147 ezer forint körüli) átlagnyugdíjakkal kell számolnunk.

Érdemes megjegyezni, hogy mind a dolgozók, mind a nyugdíjasok nagy többsége az átlagbér, illetve átlagnyugdíj alatt keres.

Ha a kormány számításai bejönnek, akkor a munkaképes magyarok egy kicsit valóban magasabb életszínvonalra számíthatnak, de minden korábbinál inkább igaz lesz a mondás, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék.

(24.hu)

Olvass tovább!