A vasárnapi Fidesz-győzelem után számos szavazóköri eredmény kezdett el keringeni a neten. Az emberek nyugtalanságát erősítette a valasztas.hu furcsa leállása, és az is, hogy az eredmények csak későn váltak ismertté. Azt már 2 napja megírtam, szerintem nem volt szervezett választási csalás a szavazás napján, és most is ezt gondolom.

De azt se tudnám állítani, hogy ez egy tiszta választás volt. Persze nem akarom semmibe venni 2,5 millió állampolgár szavazatát, és azt se mondom, hogy a Fidesz nem nyerte volna meg a választásokat, ha a lenti történések nem történnek meg (ugye nincs mi lenne, ha), de a kétharmad minden bizonnyal kétséges lenne.

Úgyhogy inkább összeszedtem 17 dolgot, amiért én azt gondolom, nehéz fairnek és tisztességesnek nevezni az idei választásokat.

A Fidesz által az ellenzéki pártok ellenében 2012-ben átalakított választási rendszer maga is befolyásolta a mandátumkiosztást:

• A Fidesz által kialakított győztes töredékszavazatok elve, azaz hogy nem csak a vesztesek kapnak kárpótlást az egyéni körzetekben, hanem a győztesek is, 7 mandátumot hozott a Fidesznek listán. Enélkül se 2014-ben, se most nem lett volna kétharmaduk.
• A Fidesz egyértelműen úgy rajzolta meg az egyéni körzetek határát, hogy mind a baloldalnak, mind a szélsőjobboldalnak sokkal nehezebb legyen nyernie.
• A második forduló eltörlése egyértelműen megneheziti az ellenzéki pártok helyzetét, idén ha lett volna második forduló, akár 50 egyéni mandátumot is nyerhettek volna az ellenzéki pártok visszalépésekkel, és utána átszavazásokkal.
• A kamupártok helyzetét egyáltalán nem rendezte a Fidesz, és ez nem csupán anyagi veszteség a magyar államnak, listás és egyéni szavazatokat is buktak a nem kamu pártok a kamu pártok megjelenése miatt. Azt is tudjuk, a Lendülettel párt ügyeiből, vagy a Slejm oknyomozó anyagaiból, hogy ezek a kamupártok feltehetően összefonódtak a Fidesszel.

De a választási eljárási szabályokat is egyoldalúan átírta a Fidesz:

• 2014-ben már tiltott volt a TV-ben hirdetéseket közzé tenni, ezt csak a tévék saját maguk tehették meg adott keretek között, úgy, hogy minden listát állító pártnak, így a kamu pártoknak is le kellett közölnie a hirdetéseiket.
• Miközben korlátozták a pártok kampányköltéseit, semmit se mondtak az őket segítő kamu civil szervezetek, vagy a magyar állam költéseiről. Pedig a magyar állam többet költött a Fidesz kampányára, mint az ellenzéki pártok összesen. Ugyanez volt a helyzet 2014-ben, amikor a Békemenetet szervező CÖF hirdetett el majdnem ugyanannyit, mint az ellenzéki pártok.
• Tavaly nyáron végül a plakátolás lehetőségét is elvette a kampányt megelőző (ugye a kampány csak az utolsó 60 nap hivatalosan) szakaszban a Fidesz, méghozzá úgy, hogy egy kétharmados törvényt jogi csűréscsavarással felesként megszavazva döntött arról, hogy a pártok kampányidőszakon kívül nem vehetnek igénybe semmilyen, még piacilag reális kedvezményt se reklámcégektől. Ellenben a reklámpiacon sokszor akár 50-60-70 százalékos kedvezmények is vannak, ezek igénybevétele nélkül pedig nem éri meg reklámozni.

Maga a kampány se volt annyira egyenlő:

• Persze lehet azt mondani, hogy a Fidesz médiáján kívüli médiának összesen van akkora elérése, mint a Fidesz médiájának. Csak hát tudjuk, a vidéki lapok már mind a kormány kezében vannak. Rádiót se nagyon lehet hallgatni vidéken mást mint a kormánypártét. Az pedig talán mindenkinek egyértelmű, hogy míg a Fidesz médiája egyként sulykol mindent, a túloldalon nincs egyetértés, különböző gondolatok és viták vannak. Ami helyes is, csakhogy nem teszi lehetővé azt a színtiszta propaganda kommunikációt, amit a Fidesznek saját médiája folytat.
• Erre a legjobb példa az Origo, amely szerint a választások előtt tomboló migránserőszak volt Nyugat-Európában, majd mintha semmi se történt volna, a választások másnapján egyszerűen ez a tomboló erőszakhullám eltűnt a címlapjukról.
• De nem csak a médiában volt egyenlőtlen a kampány. Mint ahogy már feljebb is írtuk, miközben az elmúlt évekből a Fidesz programjával meggyező kommunikációra több tízmilliárdot költött el a magyar állam, addig az ellenzék a töredékéből sem kampányolhatott ennek az összegnek. Csak idén januárban és februárban 4 milliárdot költött a kormány propagandára adófizetői pénzekből, ez bőven több, mint a pártok teljes kampánytámogatása.
• Az utolsó pillanatban egyébként a kormány Fidesz melletti kampánya kapcsán a Kúria úgy döntött, hogy ez törvénytelen, a választások után ellenben a fideszes többségű Alkotmánybíróság a Kúriával szemben döntött.
• A határon túl is teljesen egyenlőtlen volt a kampány. Emlékezhetünk arra, amikor az RMDSZ elnöke Kelemen Hunor egyszerűen hazaküldte Karácsony Gergelyéket, hogy itt mindenki a Fideszre szavaz, és tudjuk a vajdasági magyarok és az erdélyi magyarok pártjai, egyházai civil szervezetei is függnek a magyar állami támogatásoktól.

És akkor ott voltak a gyanús esetek a választások napján

• A ki nem érkező urnák, a véletlenül nemzeti listás szavazásra feliratkoztatott állampolgárok, nem lepecsételt szavazólapok, vagy például az utolsó londoni szavazók ajtaja előtt becsukott kapu.
• A választás napján több olyan esetről volt hír, amikor szavazatvásárláson kaptak Fideszes jelölteket.
• Tudunk több ezer ukránról, akiet kettős állampolgárként bejelentettek magyarországi lakcímre, és a választások napján el is utaztattak Magyarországra szavazni.
• A Nemzeti Választási Bizottság elnöke pár nappal a választások előtt még közös kampányrendezvényen vett részt Orbán Viktorral.
• A HVG írt cikket, hogy Csepelen nagy létszámban szavazhattak magyarul nem is beszélő, illetve határon túli magyar állampolgárok.

Ezek így összességében persze nem teljesen számszerűsíthetőek, nem mondható meg, hogy mi lett volna ha, de az talán kijelenthető, hogy nem ez. Azt talán ki lehet mondani, ez a választás nem volt tiszta.