Magyarország a sereghajtók között szerepel az európai egészségügyben

A tavalyi 575 pontunkon 10 pontot sem sikerült javítani, idén 584 pontot értünk el az Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexen (EHCI), ami az 1000-ig terjedő skálán elég gyengének számít.

Tavaly óta a kevés mögöttünk végző ország közül Albánia és Montenegró is megelőzött minket, Lengyelország holtversenybe került velünk, mi pedig változatlanul a hatodik helyen veszteglünk

(ha számításba vesszük a nulla pontos Ciprust is, ahol gyakorlatilag nincs mérhető közegészségügy). Utánunk végzett még Románia, Bulgária, Görögország és Litvánia. A 800 pontnál többet elérők táborában jó színvonalú az egészségügy, a 600 pontnál kevesebbet elérőknek viszont finoman szólva van hova fejlődniük.

Az EHCI 2005 óta 35 európai ország egészségügyi rendszerét méri fel 6 fő szempont, ezen belül 46 indikátor mentén. A 6 fő szempont a betegjogok érvényesülése, az ellátáshoz való hozzáférés, a betegelátás eredméyessége, a közfinanszírozott egészségügy bőkezűsége, a betegségmegelőzés és a gyógyszerellátás. Ezeken belül megfelelő minősítést kapott Magyarországon a saját betegadatokhoz való hozzáférés és az online időpontfoglalás lehetősége, a háziorvos aznapi elérhetősége és az antibiotikum használata.

Piros, azaz elégtelen színvonalú jelzővel már sokkal több területet illettek.

A betegszervezetek bevonása, jószolgálati orvosok nyilvántartása, a szolgálatók minősítése, a rákterápiák 21 napon belüli elérhetősége, a 7 napnál hamarabb hozzáférhető CT vizsgálatok, a szívhalál túlélése, a rák túlélése, a kórházi fertőzések, az abortuszok száma, a magyar egészségügy finanszírozási háttere, a hálapénz jelenléte, a császármetszések aránya, az alkoholfogyasztásból és a magas vérnyomásból eredő betegségek aránya, az új gyógyszerek elérhetősége és az olyan fontos gyógyszerek, mint a  koleszterincsökkentők használata vagy az újfajta rákgyógyszerek bevezetése mind elégtelennek bizonyult hazánkban.

Az országokat egyénileg is kielemzik az indexben, ahol Magyarországot és Lengyelországot együtt említik, mivel mindkét ország 584 pontot ért el. A gyenge teljesítményt azzal magyarázzák, hogy a felső vezetés nem a szolgáltatások és az előállított termékek legjobb minőségére törekszik, hanem önös érdekeire koncentrál. Kemény bírálatot kapott a magyar és a lengyel kormány a felmérés készítőitől,

szerintük ugyanis a két ország az optimális működés helyett a sajtószabadság korlátozására, az igazságszolgáltatás politikai befolyás alá vonására és a menekültek visszaszorítására fókuszál, a folyamatosan hangoztatott reformok ellenére pedig nagyon kis mértékű fejlődést mutatunk.

A legjobb helyen Hollandia végzett 924 ponttal, ahol szokatlanul magas szinten vonják be az egészségügyi szakértőket és betegszervezeteket, míg a politikusokat és a finanszírozókat az összes többi országnál jobban távol tartják az egészségügy operatív döntéseitől. A dobogó másofik fokán Svájc, a harmadikon pedig Dánia áll.

 

 

Az európai egészségügyi ellátásról összességében elmondható, hogy folyamatosan javul, viszont még mindig sokan ragaszkodnak nem hatékony finanszírozási és ellátási rendszerekhez. Jó irányba tartanak a csecsemőhalandóság, a szívbetegségek, a stroke és a rákbetegségek túlélési mutatói, szélesednek a betegek választási lehetőségei és jobban bevonják őket a gyógyításba.

Forrás: napi.hu healthpowerhouse.com

Olvass tovább!