Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Így hazudik a 90 milliárdból fenntartott közmédia

„A hadsereg bevetését fontolgatja a no-go zónák miatt a svéd kormányfő”

– számolt be a hirado.hu.

„Stefan Löfven svéd miniszterelnök azt mondta, annyira tarthatatlanná vált a helyzet a bandaháborúk, a drogkereskedelem és a prostitúció fertőzte egyes kerületekben, hogy már az is felmerült, a hadseregnek kellene átvennie a rendvédelem feladatát,”

– folytatódik a hír.

Annyi ostobaságot önt az arcunkba mostanában a közmédiának hazudott propaganda-gépezet, hogy a legszívesebben legyintve napirendre térnénk a cikk felett. És ők pontosan erre játszanak. Hogy egy idő után egyszerűen mindenki feladja és apatikus undorral térjen napirendre a hazugságok felett, míg végül a hazugságok fogyasztása éppúgy a mindennapjaink részévé válik, mint a levegővétel.

Azon persze már meg sem lepődünk, hogy a magyar televíziózás első önálló, egykor szebb napokat is látott műsorának hírportálja, amelynek egy demokratikus országban a tárgyilagos, megalapozott hírszolgáltatás etalonjaként kellene szolgálnia, a 888 nevű bulvárlapot használja forrásként egy külföldi országból származó hír kapcsán. Ráadásul anélkül, hogy eredeti forrást használna. Hogy a Habony-művek milyen értesülésekre támaszkodott, azt sem nehéz beazonosítani. Bár a Reutersre hivatkoznak, a hírnek az orosz propaganda által átcsócsált verzióját vették át, ami végigfutott a Putyin dezinformációs gépezete által táplált álhíroldalakon.

Először is, az eredeti, a Reuters által is közölt hírben szó sem volt ún. “no-go zónákról” – arról viszont igen (és ez már kimaradt a 888 tudósításából), hogy Svédországban egyébként alacsony az emberölések aránya. Bármennyire is szeretné a magyar kormány ezt elhitetni, a no-go zónák abban a formában, ahogy ők állítják, nem léteznek. 2017 júniusában a svéd rendőrség egy jelentésben valóban beszámolt ugyan 61 olyan kerületről, amelyek a bűnözés szempontjából problémásnak minősülnek, ezek közül 23-at különösen veszélyeztetettként tartanak nyilván.

Ezekben a kerületekben jelen van szervezett bűnözés, és az elmúlt években növekvő számú erőszakos bűncselekményt regisztráltak. Egyes körzetekben a bűncselekmények száma valóban nőtt az elmúlt években, de a rendőrség hangsúlyozta, hogy közben az adatfelvétel módja is változott, és így láthatóbbá váltak problémák, amelyek már korábban is léteztek. Svédországban, az USA-hoz, de Európa legtöbb másik országához, így Magyarországhoz képest is alacsonyabb az erőszakos bűnözés előfordulása. Így persze minden változás nagy aggodalmat kelt.  

Valóban voltak az elmúlt években nagy médiafigyelmet kiváltó gyilkosságok, különösen Malmőben, amely forgalmas nemzetközi kikötőként vonzó a szervezett bűnözés számára, a tiltott áruk és emberek itt áramlanak be az országba. Ezek a bűncselekmények azonban bandák közötti leszámolások, amelyek a város köznyugalmát zavarják, a valós közbiztonságot viszont nem befolyásolják különösebben.

Nem lehet valamiféle muzulmán etnikai gettók kialakulásáról beszélni, ahol bandák és sária törvényei uralkodnak, és ahová a törvénytisztelő állampolgárok illetve a rendőrség be sem teheti a lábát. A svéd kormány és rendőrség határozottan cáfolta a magyar külügyminisztérium ezzel kapcsolatos korábbi állítását. Hangsúlyozzák, hogy a bűnözés ezekben a körzetekben a társadalom margójára szorult emberek magas számával magyarázható és a társadalmi bűnmegelőzés eszközeivel kezelhető. Ez utóbbira az egyik legjobb példa Malmö egyik, bűnözésről hírhedt negyede (Seved), ahol a rendőrség és a helyi közösség és civil szervezetek bevonásával 2014-ben sikeres bűnmegelőzési projektbe kezdett.

Másodszor, a svéd kormányfő soha nem mondta, hogy be kellene vetni a hadsereget a bűnözés visszaszorítására. Egy, a legutóbbi, bandák közötti leszámolásról szóló parlamenti vita során egy szélsőjobboldali képviselő, Jimmie Åkesson vetette fel a hadsereg bevetésének lehetőségét. Ez természetesen a hisztériakeltés tudatos eszköze: senki, aki egy kicsit is ért a bűnmegelőzéshez, nem gondolhatja, hogy a hadsereg bevetése segítene. A miniszterelnök annyit válaszolt, hogy NEM a hadsereg bevetése lenne az első válaszlépése, bár nem zár ki semmit. Akinek nem lenne elég világos, mit is akart ezzel mondani: a The Local című angol nyelvű svéd hírmagazin megkérdezte a miniszterelnök hivatalát, hogy is gondolta ezt Löfven. Azt a választ kapták, hogy a miniszterelnök kijelentése NEM jelenti azt, hogy be akarná vetni a hadsereget a bandaháború megfékezésére.  

Senki sem tagadja, hogy a nyugat-európai nagyvárásokban van bűnözés és társadalmi feszültségek, de mondjuk hasonló jelenségekért nekünk sem kell a szomszédba mennünk (lásd például a Hős utcát). Az orosz propagandisták és hazai szövetségeseik mindent megtesznek annak érdekében, hogy elhitessék: Nyugat-Európa élhetetlenné vált, a migráció miatt párhuzamos társadalmak alakultak ki, amelyek állandosítják a terrorizmust és a bűnözést. Az igazi párhuzamos valóságot azonban a propaganda építi fel, a féligazságaival és hazugságaival, a mi adóforintjainkból.

Olvass tovább!