Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A sajátos nevelési igényű gyerekek száma idén is tovább nőtt

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017/2018-as tanévre vonatkozó előzetes köznevelési statisztikai adatai alapján a tavalyi tanévhez képest tovább nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma a magyar oktatásban – írja a Magyar Nemzet. Az idén ősszel indult tanévben összesen 87 411 SNI-s diák tanul az iskolákban, ez a tavalyi számhoz képest 1700-zal több gyerek (a 2016/2017-es tanévben ez a szám 85 700 volt).

A sajátos nevelési igényű gyermekek a köznevelési törvény alapján az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki szakértői bizottság véleménye alapján valamilyen fogyatékossággal bír, halmozottan fogyatékos, illetve pszichés fejlődési zavarban szenved, például autista. Ide tartoznak méga szintén különleges bánásmódot igénylő beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók is.

Tavaly egyébként a 2015/2016-os tanévhez képest 4700-zal nőtt az SNI-s diákok száma, tehát a növekedés lassulni látszik, ugyanakkor viszont összességében a közoktatásban résztvevő gyermekek száma folyamatosan csökken. Vagyis az összlétszámhoz képest még súlyosabb az SNI-s tanulók számának növekedése. Emellett pedig érdemes azt is megemlíteni, hogy 2013-tól kezdve egy adminisztratív trükknek köszönhetően jóval kevesebben számítanak hátrányos helyzetűnek, mint azelőtt (és a hátrányos helyzet és a sajátos nevelési igény rendkívül szorosan összefonódik), így előfordulhat, hogy a mért adatoknál még magasabb is az SNI-s diákok létszáma.

A KSH adatai szerint az általános iskolai oktatásban vesz részt a legtöbb sajátos nevelési igényű tanuló, ott 55 176 ilyen diák tanul. Ehhez képest az óvodában 9196-an, szakiskolában és szakközépiskolában 7187-en és 7486-an, szakgimnáziumban 5627-en, gimnáziumban pedig csak 2739-en tanulnak. Ezekből az adatokból levonható az a következtetés, hogy az általános iskola után az SNI-s gyerekek kiesnek az oktatási rendszerből – és ez súlyos probléma.

Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, „a jelenlegi oktatási rendszerben mindazok, akik SNI-s kategóriába sorolódnak, akár valamilyen születésüktől meglévő fogyatékosság, akár valamilyen „út közben” szerzett lelki, pszichés probléma miatt, azok számára az iskolában töltött évek kényszerpályát jelölnek ki.” Se az iskolák, se maga az oktatási rendszer nincsen arra felkészülve, hogy olyan képzést és támogatást nyújtson a valamilyen hátránnyal küzdő diákoknak, hogy ugyanolyan sikeresek lehessenek, mint egészséges társaik.

Ezeket a hiányokat pedig ugye megfejelte még a nyáron a „Taigetosz-törvény”, amely elrendelte, hogy a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek ne kapjanak felmentést egyes tantárgyak osztályozása alól, hogy ne csak szakképzett gyógypedagógusok taníthassák a készségtárgyakat az enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak, és hogy pedagógus-végzettség nélkül is lehessen tanítani az ország bizonyos régióiban, illetve meghatározott szakmai területeken.

(Magyar Nemzet / Mérce)

Olvass tovább!