Csökkent az iskolázatlanság, mert fogynak az idősebb iskolázatlanok

Csütörtökön jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb elemző kiadványa, amelyben a 2016-os mikrocenzus eredményei közül most a legfrissebb iskolázottsági adatokkal foglalkoznak részletesen. A felmérés szerint tavaly 2 millió 217 ezer főnek volt legfeljebb alapfokú végzettsége, vagyis a 15 éves és annál idősebbek 27 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az iskolázatlanok részaránya a 2011-es népszámlálás óta 5 százalékponttal tovább apadt. Az elemzés ugyanakkor kiemeli, hogy a változás messze nem annak tudható be, hogy kevesebb lett volna az iskolarendszerben a lemorzsolódó gyerekek száma.

A 2011 óta bekövetkezett mérséklődést ugyanis az alacsony végzettségű vagy iskolázatlan időskorúak csökkenő száma okozta.

A legtöbben (40 százalék) 2016-ban is a 65 év felettiek voltak. A többi korosztályban 10 százalék alatti az iskolázatlanok aránya. A csökkenés egyébként több évtizedes tendenciába illeszkedik: 1970-ben még a korosztály 80 százaléka, 6,5 millióan rendelkeztek legfeljebb általános iskolai végzettséggel, mostanra számuk és arányuk a harmadára esett vissza.

A felmérés emellett az iskolai végzettség szemüvegén keresztül újra szembesít minket a kettészakadt ország szindrómájával is. Szabolcsban, Nógrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Borsodban több mint kétszer annyi legfeljebb általános iskolát végzettek száma, mint a fővárosban, és másfélszer annyi, mint a legjobban teljesítő megyében, Győr-Moson-Sopronban.

Megye Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évnél idősebb népességben (százalék)
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 36,2
Nógrád megye 35,7
Jász-Nagykun-Szolnok megye 33,6
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 32,8
Tolna megye 32,5
Bács-Kiskun megye 32,2
Békés megye 31,6
Somogy megye 31,3
Heves megye 30,6
Hajdú-Bihar megye 29,5
Baranya megye 28,1
Fejér megye 27,4
Zala megye 27,2
Komárom-Esztergom megye 26,5
Veszprém megye 26,3
Vas megye 25,8
Csongrád megye 25,4
Pest megye 24,3
Győr-Moson-Sopron megye 23,2
Budapest 14,9
(Forrás: KSH)

Szintén éles területi jellegű törésvonal látszik az érettségit szerzők esetében: míg 18 éves és annál idősebb népességből az érettségizettek aránya a fővárosban, a megyeszékhelyeken és a többi megyei jogú városban volt a legnagyobb (37–38 százalék), a többi városban pedig elérte az országos átlagot (33 százalék), a községekben már jóval az átlag alatt maradt (27 százalék).

A legiskolázottabbak körében is megjelenik ugyanez a megosztottság: a fővárosban kiugróan magas a felsőfokú végzettségűek aránya (39 százalék), közel kétszerese az országos átlagnak. A megyeszékhelyeken 28, a többi városban 18, a községekben 11 százalékos a diplomások aránya. A megyék közül Pest megyében átlag feletti, 23, miközben Nógrád megyében csupán 12 százalék az arányuk.

Mindez rímel az Európai Bizottság a tagországok oktatási rendszerét vizsgáló, ugyancsak tavalyi tanulmányának következtetéseire, amely Magyarországgal kapcsolatban ugyancsak megállapította, hogy az érintett elmaradottabb területek és településtípusok lakói – jellemzően roma és más hátrányos helyzetű csoportok tagjai – rendkívül alacsony számban maradnak bent a közoktatásban, a gyerekek iskolai teljesítményét pedig szinte csak a szocioökonómiai státuszuk határozza meg.

(Címlapkép: KSH)

Olvass tovább!