Futótűzként terjednek a palesztin tiltakozások, az ENSZ Biztonsági Tanácsa is napirendre tűzte a Jeruzsálem-kérdést

A gázai övezetet felügyelő Hamász palesztin erőszakszervezet felkelésre szólította fel híveit Donald Trump amerikai elnök döntése után, mellyel az Egyesült Államok hivatalosan elismerte Jeruzsálemet Izrael Állam kizárólagos fővárosának.

Iszmáil Hánije a szélsőséges szunni iszlamista szervezet vezetője úgy fogalmazott: “Fel kell mindenkit hívnunk az ellenállásra és dolgoznunk kell egy új intifáda elindításán a cionista képződmény ellen amivel szemben állunk. DEcember 8-a legyen a harag napja!”-szólította fel híveit a Hamász vezetője.

A felhívásra válaszolva tucatnyi palesztin városban összecsaptak a tüntetők és z izraeli biztonsági erők, és a muszlim világban szerte nagyszabású tüntetések kezdődtek, Gázában a tüntetők amerikai és izraeli zászlót gyújtottak föl. A Guardian tudósítója azonban azt is megjegyzi, szinte minden általa látott tüntetésen nagy számban képviseltették magukat a Palesztin Területek biztonsági szerveinek civilruhás munkatársai, akik az események eszaklációját próbálják meg elkerülni.

Ramallahban, Betlehemben és Hebronban az izraeliek könnygázgránátokat lőttek a tömegbe, Gázában pedig a határfalhoz vonuló palesztinok kövekkel támadják a katonákat. Jézus szülővárosában a keresztény és muszlim arabok által lakott Betlehemben tiltakozásuk a karácsonyi fényeket is lekapcsolták.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntekre hívott össze rendkívüli ülést hogy a kibontakozó nagyszabású krízishelyzetet megtárgyalja.

Egyelőre csak fiatalok kisebb csoportjai tüntetnek a Damaszkuszi kapu előtt Trump döntése ellen Jeruzsálemben, de komolyabb akciók is várhatóak / Fotó: @jamesaalongman, Twitter

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi biztosa ma délután azt mondta, az Unió blokkjának közös álláspontja, hogy Jeruzsálem egyszerre kell hogy Izrael és a Palesztin Területek fővárosa legyen, Franciaország egyértelműen elutasítja, Boris Johnson pedig puhábban “nem túl segítőkésznek” nevezte az egyoldalú amerikai lépést Jeruzsálem izraeli fővárosként való elismerésére.

A nem-hivatalos eddigi izraeli fővárosból, Tel Avivból pedig egy kétéves folyamat keretében végleg oda költözne az amerikai nagykövetség és konzulátus is. Donald Trump elnöki dekrétumában úgy indokolta a döntést, hogy az egy Bill Clinton elnök idején, 1995-ben hozott törvényt érvényesít. A törvény kimondja hogy a jövőben valamikor az izraeli amerikai követségeket át kell helyezni Jeruzsálembe.

A hírre a helyi palesztin szervezetek – akik az izraeli megszállás alatt álló Kelet-Jeruzsálemet (al-Quds) egy jövőbeli palesztin állam fővárosának tekintik, máris élesen reagáltak. Tüntetések alakultak ki az óváros Damaszkuszi kapujánál (a Kelet-Jeruzsálem felé vezető főút mellett), Betlehemben a ramallahi, nyugati-parti izraeli ellenőrzőpontnál pedig össze is csaptak tüntetők és katonák.

Palesztinok amerikai és izraeli zászlót égetnek a gázai övezetben Trump döntése ellen tiltakozva. / Fotó: @foziapti, Twitter

A világ más vezetői szinte teljes egységben ítélték el, mint a nemzetközi jogok megsértését. Még az eddig Trumpot támogatni igyekvő brit konzervatív kormány külügyi munkatársa is úgy nyilatkozott: “az USA egyedül maradt ezzel a döntésével, és bizalmi válságot okoz.”

De Amerika más szövetségesei sem voltak megengedőbbek. A második legnagyobb NATO-hadsereggel rendelkező Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan nagyon élesen kritizálta a Fehér Ház akcióját, és azt mondta, Trump lépése “újra lángba boríthatja a térséget.” De másik fő muszlim szövetségese, a szaúdi Szalman király sem volt megengedőbb Washingtonnal, és “megalázó provokációnak” nevezte Jeruzsálem Izraelnek juttatását.

Az izraeli orosz nagykövet hasonlóan szigorúan fogalmazott: leszögezte, Oroszország szerint a helyzet változatlan, és csupán Nyugat-Jeruzsálemet ismerik el a zsidó állam részeként, nagykövetségük pedig csak és kizárólag akkor költözne el Tel Avivból, ha az izraeli és palesztin fél között békemegállapodás jön létre.

Izraeli ellenőrzőpontok (lila), zsidó telepek (kék) és konkrétan palesztin arab ellnőrzés alatt álló területek (barna) a Nyugati Parton / Kép: Vox

Izraeli sajtóhirek szerint ugyanakkor támogatók is akadtak: a kormánypárti, angol nyelvű Times of Israel szerint Trump lépése mögé máris beállt Csehország és a Rodrigo Duterte által vezetett Fülöp-szigetek, de rebesgetik, hogy Magyarország is követi a példájukat és Jeruzsálembe helyezi át külképviseletét.

A nemzetközi közösség mérvadóbb vezetői szinte egységesen ítélték el Trump lépését. Palesztina brit protektorátusának 1947-es megszűnése és a területek arab és zsidó politikai vezetők közötti felosztása óta nemzetközi jog alapján mindkét entitás jogot formálhat a városra. Az 1967-es ún. “hatnapos háborúban” azonban Izrael hadserege átütő sikert ért el az egyesült szír-egyiptomi-jordán támadás ellen, és ennek az offenzívának a során de facto saját területéhez csatolta az azelőtt Jordánia ellenőrzése alatt álló Kelet-Jeruzsálemet is, valamint a Jordán nyugati partjának nagy részét. A folyamatos izraeli katonai megszállás ellen számos palesztin muszlim népfelkelés, ún. “intifáda” tört ki.

Jichák Rabin baloldali izraeli miniszterelnök 1994-es meggyilkolása után azonban az országban megerősödött az oslói békefolyamatot – azaz az izraeli kormány és Jasszer Arafat palesztin felkelő szervezete közötti tárgyalásokat – ellenző szélsőjobboldal. Mára már a Benyamin Netanyahu által vezetett Likud is egyértelműen a nemzetközi közösség által illegálisnak ítélt nyugati parti telepek fenntartása mellett van. Jeruzsálem USA általi elismerése főleg az izraeli ultranacionalistáknak, és amerikai, főleg neoprotestáns szövetségeseinek kedvez.

(The Independent/Al Jazeera/Index.hu)

Olvass tovább!