Virágzó nyugdíjbiznisz folyik az ukrán határ közeli falvakban

Egy több mint ötven éves szovjetuniós egyezmény értelmében a magyar lakcímmel rendelkező ukrán és orosz állampolgárok jogosultak öregségi – olykor akár 300 ezer forintos – nyugdíjra, ha lemondanak arról az anyaországban.

Eközben az ukrán határterületeken, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti falvaiban az utóbbi időben több mint harminc falunak meglepően növekedni látszik a népessége.

Kiemelkedik közülük Kispalád, ahol 151%-os a népességnövekedés 2010-hez képest: akkor 536-an, ma 1347-en vannak bejelentve a településre.

A jelenség nem újkeletű, az Abcúg már 2015-ben írt Kispaládról. A kárpátaljai magyarok akkoriban nagyrészt besorozás elől jelentkeztek át, itt jártak háziorvoshoz, és akár munkába is átjártak a határon, teljesen legálisan.

A szovjetuniós egyezmény és az egyszerűsített honosítás, illetve kis korrupció segítségével most “magyarul beszélő ukránok” könnyen válthatnak ki kispaládi lakcímkártyát. Meg is teszik, napjában akár több mint 70-en:

Egy 100 négyzetméteres lakásban például 97 embert jelentettek be. A kárpátaljáról átjelentkezettek részt vehetnek a magyar választásokon és népszavazásokon, lakcímükre például nemzeti konzultációs boríték is érkezett.

A szavazási jegyzékben 2010-hez képest 2015-ben 342 fővel többen szerepeltek, nagy részük el is ment szavazni, sőt, mindkét jelölt tömegével hozott átjelentkezőket a faluba. Nemcsak a nyugdíjról és a szavazásról van szó, az átjelentkezők közt vannak gyerekek is, akiket a jobb orvosi ellátás reményében regisztrálnak Magyarországon, és fiatalok, akik a besorozás elől menekülnek.

A győztes polgármester, Magyar Sándorné fia, Magyar Barnabás telefonon megerősítette:  hozzájuk „úgy 28-30 ember” van bejelentve, „főleg rokonok”, akik szavaztak országgyűlési és önkormányzati választáson is. A férfi egyébként hivatását tekintve Kispalád falugondnoka, bár erre a tisztségre csak 660-as lélekszám fölött tarthat igényt. Arra, hogy életvitelszerűen hányan élnek itt a bejelentettek közül, nem válaszolt. A helyiek szerint a háromutcás Kispaládon kb. 400 ember él életvitelszerűen.

Sankó József, akinek házába 97 embert jelentett be, nemrég nyilatkozott a Hír TV-nek:

“Az egész azzal kezdődött, még a 2014-es önkormányzati választások előtt, hogy Magyar Sándorné azt mondta: megkérdezte a rendőrségen, hogy be lehet-e jelenteni az ukránokat. Így tettem én is, mire a polgármester asszony megígérte, hogy bejutok képviselőként testületbe.”

Sankó nem jutott a testületbe, és azt mondta, nyilatkozata óta nem hívják közmunkára sem őt, sem családtagjait.

Az 1963. évi 16. számú rendelet a Szovjetunióval kötött szociálpolitikai egyezményről máig érvényes. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság 2015. decemberi adatai alapján közel tízezren igényeltek, és majdnem nyolcezren kaptak így öregségi nyugdíjat. 2016-ban Rétvári Bence, az Emmi államtitkára képviselői kérdésre válaszolva közölte, hogy

a Szovjetunióval kötött megállapodás értelmében összesen 1,117 milliárd forintot fizettek ki összesen 9288 igénylőnek.

A Magyar Nemzet szerint a szatmári határközeli falvak hivatalai már a hatóságoknak is szemet szúrtak, hiszen óriási tempóban, napi akár 70 embernek adnak állampolgárságot.

Szombat este a Hír TV Célpont című műsora is foglalkozik a kérdéssel – riportjukból még több részlet is kiderül.

Olvass tovább!