Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gyurcsány Ferenc most épp konzervatív lett

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.

Ha ez azt jelenti, hogy én konzervatív vagyok, akkor kicsit konzervatív is vagyok – mondta Gyurcsány Ferenc a DK kongresszusán ma, miközben az antiegalitárius szélsőjobboldal legerősebb érveit sorolta az egyenlőségre törekvő politika ellen.
gyurcsi_1.jpg

Gyurcsány Ferenc beszédéből talán ez a pár mondat volt a legérdekesebb. Bár megtudhattuk azt is, hogy végre döntött a DK és nem akar egykulcsós adót, hanem 500 ezer, illetve egymillió forintos jövedelem (arról nem esett szó nettó vagy bruttó) felett húznának új kulcsokat. Az is kiderült, hogy a volt miniszterelnök jobban szereti az eurót a forintnál, és megtudhattuk, minden, ami 2010 előtt jó volt, az Gyurcsányék érdeme. Persze a beszéd legnagyobb részét a kormányváltás és kormányzás elképzelése tette ki, illetve Orbán Viktor jellegtelen szapulása.

Gyurcsány azt is bejelentette, külön listán közös ellenzéki jelöltekkel indulna a DK a 2018-as választásokon.

De mi maradjunk a beszéd azon részénél, melyben a volt miniszterelnök az MSZP miniszterelnök-jelöltjének, Botka László programjának ment neki. Már csak azért is, mert Gyurcsány pont azokat a részeket szapulta Botka programjában, amik baloldali jellegűek. Tehát Botka támadása mellett a 21. századi baloldalt és szociáldemokráciát is megtámadta a korábban magát szociáldemokratának nevező miniszterelnök. Az egyenlőtlenségek mérséklésére kitalált programelemeket, és a Botka szerint megvizsgálásra érdemes családi alapjövedelem képét próbálta Gyurcsány szétzúzni.

Gyurcsány a baloldal egyenlőtlenségeket csökkentő víziójáról vagyoni egyenlőség víziójaként beszélt, a Kádár-rendszerhez hasonlította, és áttételesen kommunistázott egyet, míg az alapjövedelem kérdéséről lényegében azt mondta, ez ingyen pénz.

Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

Ha a szegényeknek megy ingyen pénz, akkor a gazdagoknak tőkejövedelem

„Ülnék otthon és jön a pénz” – mondta Gyurcsány, és azt is hozzátette, ez elfogadhatatlan. „Ha kivesszük az erőfeszítést a közös életünkből, akkor nem előre fogunk jutni, hanem egy helyben fogunk topogni.” Persze ezek kiváló retorikai fogások, de itt Gyurcsány egy elképzelt, vállalhatalan intézkedést fest fel és arról vonja le a konzekvenciát, miközben a diskurzus nem erről szól.

Az ingyenpénzről való beszéd már csak azért is érdekes, mert Gyurcsány a beszédben később dícsérte saját kormányzása szociális intézkedéseit, amelyek egy része eszerint a retorika szerint is ingyen pénzt jelentettek. És azért az is furcsa kicsit, hogy egy olyan nagyvállalkozó, aki nem dolgozik a cégeiben, de óriási osztalékokat vett fel belőlük, arról beszél, milyen káros, ha valaki ül otthon és csak úgy jön a pénz.

Nem ingyen pénz, hanem komoly vita

De ingyen pénznek nevezni az alapjövedelmet nem csupán az állami újraelosztás démonizálása. Az alapjövedelem körüli demokratikus vita ugyanis számos nehéz kérdésre próbál választ keresni. Mit kezdjünk azzal, hogy a robotizáció miatt csökkenni fog a munkahelyek száma a jövőben? És mit kezdjünk azokkal a mélyszegénységben élő családokkal, akiknek buszjegyre, megfelelő étkezésre, az oktatási és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez sincs pénzük? A szülei gondozása miatt a munkáját és a TB-jét elvesztő, ezért a terhesgondozásról kizárt, végül sziámi ikerpárját halva megszülő nő történetének hétvégéjén talán nem úgy kell ezeket a kérdéseket elintézni, hogy ne adjunk ingyenpénzt.

Azt pedig már csak mellékesen jegyezzük meg, Botka László nem feltétel nélküli alapjövedelemet ajánlott megvizsgálásra, amiről Gyurcsány beszél, hanem egy családoknak járó alapjövedelmet. Ezt a lényeges különbséget elkente a volt miniszterelnök.

Nem kommunizmus, hanem csökkenő egyenlőtlenségek

Ahogy elkente az igazságosabb, egyenlőbb társadalomról alkotott Botka-képre adott válaszát is. Hiszen Szeged polgármestere nem kommunizmusról és vagyoni egyenlőségről beszélt, hanem az egyenlőtlenségek csökkentéséről.

De itt se az a lényeges, milyen vitában van Botkával Gyurcsány, hanem az, hogy egy olyan országban, ahol az átlagfizetés Budapesten kétszer annyi, mint Szabolcsban, és a különbség nő, ahol lényegében alig jut be olyan ember a felsőoktatásba, akinek valamelyik szülője ne járt volna oda, ahol az állami újraelosztás körülbelül ugyanannyit ad vissza a leggazdagabbaknak, mint a legszegényebbeknek, látni kell, hogy gond van a vagyoni egyenlőtlenségekkel.

Persze legalább a legminimálisabb szinten Gyurcsányék is látják ezt, így bejelentették, hogy ők is valamiféle többkulcsos adót fognak támogatni. De az elharapódzó és egyre inkább növő egyenlőtlenségek mellett, egyszerűen az esélyegyenlőség növelése az oktatásban és az egészségügyben például nem elégséges. Főleg egy olyan rendszerben, ahol a jobbmódúak eleve jobb oktatást, egészségügyet vásárolhatnak maguknak. Itt az esélyegyenlőség növelése csupán csökkenti az óriási különbségek kialakulásának a mértékét, de nem ad megoldást a társadalmat szétszakító és feszítő egyenlőtlenségekre.

Miközben például látjuk is, hogy hiába a betöltetlen álláshelyek, ha egyszerűen nincs képességük a legszegényebbeknek ezt betölteni, mert a közmunkából, vagy az alsóközép fizetésekből továbbképzésre, megfelelő oktatásra, utazásra se pénz, se idő, se képesség nem jut, és az egyenlőtlenségek növekedésével mindinkább ezek a hiányosságok és tehetetlenségek öröklődnek tovább.

Érvek helyetti retorikai győzelemmel nincs vita

Nyilvánvalóan Gyurcsány Ferencék álláspontja mellett is lehetne érvelni, csakhogy a volt miniszterelnök nem ezt választotta, hanem retorikával próbálta megsemmisíteni a baloldali politikát, méghozzá a szélsőjobboldal állami újraelosztás-ellenes, államellenes, szociáldemokrácia-ellenes retorikáját vette elő.

Sajnos úgy tűnik, a demokratikus vita lehetősége még nem érkezett el a magát demokratikusnak nevező oldalon.

Olvass tovább!