„Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban” – Közgazdászok kritizálják a kormányt
„A csomag még jelképesen sem tartja fontosnak a társadalom tehetősebb rétegeinek a bevonását a válságkezelésbe.”
„A csomag még jelképesen sem tartja fontosnak a társadalom tehetősebb rétegeinek a bevonását a válságkezelésbe.”
A támogatásuk megfelezésével a pártok alig fogják tudni betölteni azt a feladatot, amire valók: formálni és képviselni a nép akaratát.
Meglepő módon a diskurzus nem osztható leálláspártiakra és a gazdasági válság hatásai miatt aggódókra, sőt.
A válság kiváló alkalom a hatalom logikájának még nyíltabb, még obszcénabb, még vadabb érvényesítésére, a válság politikai tőkévé változtatására, a hatalom minden szintjén.
Nonszensz a magyar koronavírus szűrési gyakorlat, de a társadalmi veszteségeket az is gyarapítani fogja, ha az Orbán-kormány más országok munkabérvédelmi intézkedéseivel szemben továbbra sem figyel oda a kisegzisztenciák sorsára.
Orbán Viktor a parlamentben még tegnap is arról beszélt, hogy „teljesítmény nélkül” nem ad senkinek pénzt a kormányt. Aki tehát válság idején elveszíti a munkáját, annak coki.
Válság lesz, válság van. Hogy mennyire lesz mély, de főleg, hogy mennyire fog fájni és kiknek, az viszont azon múlik, hogy az állam mennyire képes és mennyire akar válságot kezelni. Az eszközök a rendelkezésre állnak.
A koronavírus rávilágít társadalmi-gazdasági rendszereink számos válságtünetére, belső feszültségére. A pandémiát lehetőségként is felfoghatjuk, hogy változtatni próbáljunk, mielőtt ennél is súlyosabb bajba kerülünk.
A magyar gazdaság „jól teljesített”, hogy mi szükség volt arra, hogy „még jobban” teljesítsen, azaz a prociklikus monetáris politikára (gyorsulás idején rálépni a gázra), annak csak Matolcsy György a megmondhatója.
Fontosnak tartjuk, hogy a válság percről perce közvetítése helyett a hosszú távú hatásokra és azok megoldási javaslataira koncentráljunk.