Az egy éve országosan bevezetett kriminalizáció nem csökkentette az utcai hajléktalanság által érintett emberek számát, és mégis az ügy továbbra is inkább egy politikai játszma, semmint egy hatékony társadalompolitika tárgya.
Európa-szerte egymillió, ebből Magyarországon tizenhatezer aláírást gyűjtenek össze, hogy az Európai Bizottság kidolgozzon, és az Európai Parlament törvényi és pénzügyi kereteket fogadjon el azért, hogy Európában minden ember számára lehetővé váljon a megfizethető lakhatás.
Idén kilencedik alkalommal szervezte meg a Város Mindenkié csoport a lakhatási szegénységre figyelmet felhívó Lakásmenetet, amin többek közt Karácsony Gergely is felszólalt.
A hajléktalanellátó intézmények nem kívánják nevüket adni a kilakoltatásokhoz.
A büntetésen felül kiszabott 618 220 forint perköltséget összedobták nekik a polgárok, sőt még többet is, így támogatják belőle a lakhatási aktivizmust.
Mit tehetünk, ha segíteni szeretnénk hajléktalan embertársainknak átvészelni ezt a legbizonytalanabb időszakot, amíg a jogalkalmazásról szerzett tapasztalatok alapján ha jobb nem is, de legalább valamivel kiszámíthatóbb lehet a helyzetük?
A napok, amikor a szociális munkások próbálják felderíteni, hova mehettek az ügyfeleik, akikről ezután sokkal nehezebb, lesz gondoskodni.
Akár alkalmazzák a törvényt, akár nem, le kell szögezzük: embertelen, és értelmetlen dolog az erőforrásainkat büntetésre pazarolni.
Az Utcáról Lakásba Egyesület mobilház-programjának egyik építkezésén jártunk.
A zuglói képviselő-testület múlt heti ülésén a fideszes és MSZP-s képviselők együtt szavaztak le egy olyan előterjesztést, ami hajléktalan embereket segített volna önkormányzati bérlakásokba költözni. Most a zuglói MSZP hazug közleménnyel próbálja hárítani a felelősséget.