Az Egyesült Államok kilép az Iránnal kötött nukleáris egyezményből
Trump a Fehér Házból jelentette be, hogy vége Obama iráni atomleszerelésről kötött egyezményének.
Trump a Fehér Házból jelentette be, hogy vége Obama iráni atomleszerelésről kötött egyezményének.
Május 12-ével fontos határidő közelít a világpolitikában. Ekkor kell az USA-nak döntést hoznia, hogy fenntartja-e az Iránnal kötött atomalkut. Az elmúlt 10 év egyik legnagyobb nemzetközi együttműködési eredménye kerülhet veszélybe.
Csak Washingtonban mintegy félmillió résztvevővel zajlott szombaton a „Menet az életünkért” címet viselő tömegdemonstráció, országszerte pedig 700 kisebb tüntetés volt az USA-ban.
Az egyre agresszívabb és tekintélyelvűbb (szélső)jobboldallal szemben, és a hagyományos baloldali és szociálliberális pártok elsorvadása mellett csakis az alulról szerveződő dolgozói megmozdulások tudnak bármilyen eredményt elérni.
A február 14-i, tizenhét életet követelő iskolai lövöldözés után a floridai gimnazisták kezükbe vették az irányítást.
A kommunikációs káoszgenerálás a kormányzat fő ereje. Teheti ezt, mert van erre felülete, és erősítheti ezt, mert a vele szemben kritikus nyilvánosság egy része akaratlanul is „szerzett médiumként” áll hozzá.
Trump beiktatásának évfordulóján több nyugati nagyvárosban tartottak felvonulásokat, Rómától Los Angelesig. A tüntetések központi eleme volt az elmúlt évben a világ közvéleményét megrázó #metoo kampány és #Time’s Up mozgalom.
A bevándorlás kérdésében nem sikerült egyezségre jutnia a két nagy pártnak, emiatt állnak le hivatalok, közszolgáltatások.
Trump ügyvédje megfenyegette Michael Wolffot: vonja vissza könyvét a piacról, vagy perel. Engedelmeskedés helyett a kiadó mára hozta elő a könyv bemutatóját.
Az amerikai jobboldal szerint a liberális média „elárulta” Irán szekuláris tüntetőit, mások szerint viszont el kell kerülni, hogy az USA okot találjon a beavatkozásra.