Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gimisek oldhatják meg az Egyesült Államok legkeményebb politikai vitáját

Február 14-én egy 19 éves floridai fiatal 17 társával végzett a Marjory Stoneman Douglas középiskolában. Az ehhez hasonló lövöldözések nem ritkák az Egyesült Államokban: 2012 óta, amikor Connecticut állam egyik iskolájában hasonló tragédiára került sor, összesen 1600 tömeglövöldözés történt az országban.

Ebből a szempontból az USA egyedülálló a világon: itt követik el a legtöbb fegyveres bűncselekményt, a 100 emberre jutó lőfegyverek száma is itt a legmagasabb, és naponta átlagosan 96 ember, évente pedig 13 ezer ember lesz fegyveres gyilkosság áldozata. (Ennél is többen halnak meg fegyverrel elkövetett öngyilkosságban, 2010-ben a szám a 19 ezret is meghaladta.)

Hogy ez miért fordulhat elő, arra a politikai vita teljes félrecsúszása ad magyarázatot. Hiába az elsöprő mennyiségű tudományos bizonyíték, amely rámutat a fegyvertartás szigorúbb szabályozásának szükségességére, valódi előrelépés évtizedek óta nem történik.

A fegyverlobbit képviselő Országos Fegyver Szövetség (National Rifle Association, NRA) évente 3 millió dollárt költ a fegyvertartás szigorítása elleni politikai lobbitevékenységekre, és még ennél is többet egyes, fegyvertartás-pártinak ítélt politikai szereplők támogatására.

Az ügyre ráfordított gigantikus összegek pedig teljesen kifordították sarkaiból a politikai diskurzust. Miközben az Egyesült Államok alkotmánya valóban garantálja a fegyvertartási jogot, az nem mond semmit a jog konkrét szabályozásáról. Nincs benne az alkotmányban, hogy egy 19 éves problémás fiatalnak lehetősége kell, hogy legyen megvásárolni 10 darab fegyvert, ahogy a floridai lövöldöző esetében (is) történt.

A NRA azonban mindent megtesz, hogy bármilyen ésszerű szigorítást totalitárius állami beavatkozásként, a szabadságjogok lábbal tiprásaként állítson be, és a kampányfinanszírozás révén ehhez elegendő politikai támogatóval is rendelkezik mindkét nagy pártban. Igaz, a jobboldalon sokkal többel, mint a baloldalon.

Minden tragédia –  például a tavaly 58 életet követő Las Vegas-i vagy a tavalyelőtt 49-et kioltó floridai – után tehát egy gyors gyászperiódus következik, ám érdemi változás nem.

Ez változhat meg most, és amennyiben így történik, azt a február 14-i iskolai lövöldözés túlélőinek köszönhetik majd az amerikaiak.

A gimnazisták a tragédia után egyből elkezdtek szerveződni és felemelték a hangjukat, szigorúbb fegyverviselései és -vásárlási szabályokat követve. Egy pillanatig sem udvariaskodtak a szaporán részvétet nyilvánító politikusokkal, hanem nyíltan marhaságnak, rizsának (bullshit) nevezték a fegyverlobbisták érveit, sőt rászálltak az NRA által támogatott politikusokra is.

A mozgalmat elindító diákok például igen kellemetlen perceket okoztak Marco Rubio floridai szenátornak, aki rosszul kiszámolt kármentés gyanánt nyilvános vitára állt ki velük.

A diákok ereje éppen abban rejlik, hogy közösségivé és politikaivá alakították a gyászt: nem elegendőek a részvétnyilvánítások, cselekedni is kell. Hangjukat lehetetlen lesöpörni az asztalról, hiszen mégiscsak egy tömegmészárlás túlélőiről van szó.

De nem csupán a fegyverlobbi zsebében lévő politikusoknak mentek neki, betámadták az NRA-t is, mégpedig azzal, ami a legjobban fáj neki: a pénz. A diákok felhívására egyre több nagyvállalat bontja fel marketingkapcsolatait a lobbiszervezettel, és növekszik a nyomás a kábelszolgáltatókon, illetve az Amazonon, hogy hagyjanak fel az NRA televíziócsatornájának sugárzásával. A 15 legnagyobb amerikai bank egyike, a First National Bank, és az autókölcsönzéssel foglalkozó legnagyobb vállalat, az American Enterprise már csütörtök este jelezte, hogy felülvizsgálja üzleti kapcsolatait a fegyverszövetséggel.

A közösségi médiát jól használó mozgalom hatása már most is érezhető. Florida kormányzója, Rick Scott bejelentette, törvénymódosítást indítványoz, amely 18-ról 21 évre növelné a fegyvervásárlás korhatárát. Aprócska lépés ez, de mégis nagy szó egy olyan kormányzó esetében, mely ezidáig minden évben a legjobb osztályzatot kapja az NRA-tól.

Cameron Kasky túlélő ígéretet próbál kisajtolni Marco Rubióból, hogy ezentúl nem fogad el kampányadományokat a fegyverlobbitól. Nem jár sikerrel.

Az persze kérdés, hogy sikerül-e a mozgalomnak kitörnie Floridából és országosan is hatást elérni. A szövetségi politika szintjén eddig úgy tűnik, nem indult be semmi. Donald Trump a tragédia után úgy nyilatkozott, a megoldást még több fegyverben látja: felfegyverezné a tanárokat is, hogy ők állítsák meg a lövöldözőket. Az látszólag nem hatotta meg, hogy az iskola védelmével megbízott fegyveres őr maga sem tett semmit, amíg a lövöldözés zajlott, sőt a helyszínen tartózkodó négy rendőr is inkább elbújt, mintsem hogy tűzpárbajba keveredjen egy iskolában.

Mindenesetre a floridai túlélők próbálkoznak országos szintre emelni mozgalmukat. Március 14-re, a mészárlás egy hónapos évfordulójára demonstrációt szerveznek Washingtonban, “Menet az Életünkért” címmel.

(Címlapképen Emma Gonzales, az iskolai mészárlás egyik túlélője // Fotó: Rhona Wise, AFP)
Olvass tovább!