Manyasz Róbert iszlámkutató szerint egy nyílt USA-Irán fegyveres konfliktus kizárt, de Iránnal kapcsolatban a közvéleményben rengeteg félreértés és tévhit terjed, amik alkalmasak a konfliktusok szítására és fenntartására.
Semmilyen módon nem magyarázható az, hogy civilekre – még ha azok köveket dobálnak is, az egyébként golyóálló öltözékben lévő katonákra – miért lőnek éles fegyverrel.
„Túl ellenségesnek” nevezte Kim Dzsongunt legutóbbi, neki írt levelében, így nem találkozik vele június 12-én, Szingapúrban.
Van kapcsolat a kettő között?
A lépés sokkal biztonságosabbá fogja tenni Amerikát – indokolta az iráni nukleáris egyezményből való kivonulásról szóló döntését az amerikai elnök, csakhogy épp azok nem értenek egyet vele, akik a leginkább értenek a témához.
Trump a Fehér Házból jelentette be, hogy vége Obama iráni atomleszerelésről kötött egyezményének.
Május 12-ével fontos határidő közelít a világpolitikában. Ekkor kell az USA-nak döntést hoznia, hogy fenntartja-e az Iránnal kötött atomalkut. Az elmúlt 10 év egyik legnagyobb nemzetközi együttműködési eredménye kerülhet veszélybe.
Csak Washingtonban mintegy félmillió résztvevővel zajlott szombaton a „Menet az életünkért” címet viselő tömegdemonstráció, országszerte pedig 700 kisebb tüntetés volt az USA-ban.
Az egyre agresszívabb és tekintélyelvűbb (szélső)jobboldallal szemben, és a hagyományos baloldali és szociálliberális pártok elsorvadása mellett csakis az alulról szerveződő dolgozói megmozdulások tudnak bármilyen eredményt elérni.
A február 14-i, tizenhét életet követelő iskolai lövöldözés után a floridai gimnazisták kezükbe vették az irányítást.