történelem
Náci kollaboránsnak ajánlottak nemzeti ünnepet és tudományos könyvet tiltottak be Ukrajnában
Egészen súlyos figurák kultuszát emelték állami szintre.
Címke: történelem
33. oldal, összesen 41
Könyvajánló
Ezek voltak 2018 legjobb olvasmányai
Mit olvastak a Mérce szerzői idén?
lapszemle
Az első magyar köztársaság kikiáltása a konzervatív sajtóban
Mindennél többet elmond a „patkányforradalom” típusú hazugságokról, hogy az Őszirózsás forradalmat a korabeli konzervatív sajtó is ünnepelte.
a leghosszabb tél
Amikor Budapest lett a második Sztálingrád – 74 éve zárult be a szovjet ostromgyűrű a magyar főváros körül
Akkor a karácsony halált és szenvedést hozott a Hitler által „erőddé” nyilvánított milliós fővárosban.
történelmi emlékezet
Tömeges erőszak és demokratikus kultúra
A Sorsok Háza-projektet övező sűrű köd és személyeskedő perpatvar ismét csak bizonyítja: a második világháború óta a holokauszt emlékezete az európai politikai kultúrák állapotának egyik legérzékenyebb mércéje.
az alak a szobor mögött
Példaképből „börtönőr” – Nagy Imre változó megítélése
A jelenlegi közéletben voltaképpen teljesen természetes, hogy Nagy Imre szobrát nem hagyják abban a csaknem teljesen 1944-esre restaurált városrészben, sőt szinte megkapó ez a késedelem! És persze végződhetett volna rosszabbul is; például ha az emlékművet nem az egykori ÁVH-központ mellé helyezik, hanem egyszerűen beolvasztják…
patriótizmus
Dunai patriotizmus és népfront a fasizmusok árnyékában
Miként foglaltak állást a szociáldemokraták a népi-urbánus vitában? Hogyan vitáztak a kommunistákkal? Szocdem hazafiság, 3. rész!
interjú
A történelemhamisítás neohorthysta iskolája: értelmiség a hatalom árnyékában
Interjú Krausz Tamás történésszel.
történelem
60 éve halt meg Angyal István
A forradalom hősének egyik utolsó, börtönből kicsempészett levelét közöljük.
Száz éve
Az antikommunista retorika szerepe a nagy-román egyesülés megvalósításában
Ez a szöveg amellett érvel, hogy az egyes területek 1918-19-es Romániához csatolását az antikommunizmussal legitimálták. A besszarábiai, bukovinai és erdélyi román fegyveres beavatkozásokat ugyanis azzal indokolták, hogy ki kell irtani a bolsevizmust, amit Románia külső és belső biztonságával szembeni fenyegetésként értelmeztek.