A magyar elit tudatába sokkal inkább a magyar paraszti kultúrának valami giccses, „úrias” interpretációja ment át, az, ahogyan a főurak és dzsentrik látni szerették volna „alattvalóikat” és a magyar kultúrát.
2018 októberében harmadik alkalommal jártuk végig a Szabad Október Fesztivál keretén belül Józsefváros munkásmozgalmi múltjának fontos helyszíneit.
„Nincs többé belépődíj, mindenki, aki dolgozik, szabadon lehet részese az élet örömeinek, mert munkájával megváltotta a belépés jogát.” – hangsúlyozta Dienes László népbiztos.
A kommunistákat ért orgiavádak meglehetősen konvencionálisak. A hatalom képviselői – mint általában – az antikvitásból merítettek példát a társadalmi rendet veszélyeztető csoportok diszkreditálására.
A többi gyorsan városiasodó társadalomhoz hasonlóan, a magyar városokban is súlyos lakáshiány volt, ami növekvő bérleti díjakat, túlzsúfolt és egészségtelen lakókörnyezetet eredményezett.
A Vörös Hadsereg harca a román és a csehszlovák haderő ellen kétségtelenül az egyetlen kísérlet volt a háború vége és a békeszerződés aláírása között az antant területi rendelkezéseinek megváltoztatására.
A Szabad Október Fesztiválon beszélgettünk Csunderlik Péter történésszel a századeleji progresszív-baloldali ifjúsági mozgalomról.
Mi volt a Tanácsköztársaság, mit jelent a proletárforradalom, hogy tekintettek rá a különböző korszakokban, és hogy kéne visszatekintenünk erre a 133 napra 100 év elteltével?
Átadta-e a hatalmat Károlyi Mihály? Miért egyeztek meg a szociáldemokraták a kommunistákkal 1919. március 21-én?