Rosa Luxemburg éles bírálata a burzsoá feminizmusról ma is időszerű. Azt állította, hogy a burzsoá nők – tehát még ha nők is – semmit sem képesek nyújtani az alávetett munkásosztálybeli nőknek. A nemi kérdésnek semmiféle politikai jelentősége sincs, ha nem kapcsolódik az osztálykérdéshez.
A román parlament a 2018-as magyar betiltáshoz hasonló intézkedést szavazott meg tegnap, kiterjesztve a közoktatásra is.
Egyesek azt állítják, ha önreflektívek vagyunk, az egyenlő az önfeladással, de én úgy hiszem, ennek épp az ellenkezője igaz. Ha aggaszt minket a jobboldal erősödése, akkor legfőbb érdekünk, hogy megnevezzük az ideológiai konfliktusainkat.
Az idén ősztől nyomtatásban megszűnő Közgazdász szerkesztői szerint Hadas Miklós interjújának megjelenését is minden eszközzel akadályozta az egyetem vezetése.
Ahogyan korábban már bejelentették, a tegnapi felsőoktatás tüntetés után a diákok egy csoportja letáborozott a Kossuth téren, ahol egészen december 1-ig maradnak.
A fiatal író hisz a szavak forradalmi erejében, ezért fejezte ki felolvasással a tiltakozását.
Hosszú tiltakozás veszi kezdetét.
Az ELTE TÁTK-n hirdettek meg egyetemi sztrájkot a mai napra a tudomány szabadsága, az oktatási szabadság védelmében és a társadalmi nemek szak megszüntetése elleni tiltakozásként.
A nőkkel szembeni igazságtalan elvárásokat és bánásmódot csak úgy tudjuk megszüntetni, ha a férfiakkal szembeni igazságtalan elvárásokat és bánásmódot is megszüntetjük.
Nem tartom jó ötletnek kipécézni (pun intended) a gender studies-t ezek közül, és a történteket a „túltolt identitáspolitiká”-ra fogni, ahogy a „Kutyák nemi erőszak-kultúrájával…” című cikk szerint sokan teszik. Mert ez az ügy nem erről szól, vagy legalábbis nem csak erről szól.