Kedden határozott a román parlament a 2011-es oktatási törvény módosításáról, innentől kezdve tilos a genderelmélet oktatása a romániai iskolákban. A döntés az egyetemekre is érvényes, bírálók szerint ezzel a parlament megsértette az egyetemi autonómiát is.
A módosító indítványt a kereszténydemokrata konzervatív Népi Mozgalom Párt (PMP) Kolozs megyei képviselője, Vasile Cristian Lungu terjesztette be, pártját az indítvány megszavazásában a Szociáldemokrata Párt (PSD) is támogatta. Lungu beadványa szerint ugyanis
a genderelmélet azt népszerűsíti, hogy egy gyermek „megválaszthatja a saját nemét”, amely „akár eltérő is lehet a biológiai nemétől”.
Az előterjesztés ezen felül többek között „morális normákra” hivatkozik, és minden tevékenységet betiltana, ami a „nemi identitás elméletének vagy véleményének terjesztésére irányul”, valamint azt hirdeti, hogy „a társadalmi nem a biológiai nemtől eltérő fogalom, és hogy a kettő nem mindig azonos”.
Korábban többször is írtunk már arról a Mércén, hogy az ilyesfajta magyarázatok alapja a „gender” fogalmának többféle, eltérő értelmezése, gyakorivá vált a „genderideológia” teljes démonizálása a jobboldali, konzervatív politikusok részéről. Ennek megfelelő az is, hogy azt mondják, a „genderelmélet” szerint az emberek nem férfinak és nőnek születnek, hanem ezzel szemben létezik a társadalmi nem (gender) fogalma, holott a kettő valójában nem zárja ki egymást.
A gender, azaz a társadalmi nem valójában egy szociológiai kifejezés, a társadalom működését megérteni segítő fogalom. Arra utal, hogy a nők és férfiak felé támasztott elvárások hagyományokon, társadalmi struktúrákon alapulnak, ugyanakkor mind a nők, mind a férfiak számára elnyomást jelent, hogy saját személyiségükön kívül, csupán nemi alapon kecsességet, alárendeltséget vagy éppen erőt és dominanciát várnak el tőlük.
Többek között ezzel a jelenséggel, a férfiak és nők viselkedésének tanulmányozásával, a nemekhez kötődő szerepek és elvárások vizsgálatával foglalkozott a Magyarországon 2018-ban betiltott Társadalmi nemek tanulmánya egyetemi mesterszak. Most hasonló lépést tesz a tegnap megszavazott módosítással Románia is.
A döntés ellen tiltakozva román aktivisták aláírásgyűjtést indítottak, ez itt elérhető.
„Ilyen törvénynek nincs helye egy európai, demokratikus Romániában, és Romániát egy Lengyelországhoz és Magyarországhoz hasonló konzervatív pályára állítja.” – írják, tegnap óta több mint 17 ezer aláírás gyűlt össze.
A módosítást beterjesztő Lungu korábban ortodox teológiát végzett Zilahon, azonban nem ez az egyetlen szál, amivel a kérdés Romániában az ortodox egyházhoz kötődik: az egyház erőteljesen ellenezte azt a márciusban megszavazott jogszabályt is, amellyel kötelező lett az iskolai szexuális nevelés az országban. Fellépésük hatására június elején módosítottak is a jogszabályon, az egészségügyi nevelés tantárgy kötelező helyett csak választhatóvá vált az iskolák számára, és azon csak szülői beleegyezéssel vehetnek részt a román diákok.
A tantárgy egyébként az eredeti indítvány szerint arra a problémára jött (volna) létre válaszként, hogy Romániában a legmagasabb a kiskorú édesanyák száma az Európai Unióban.
