Miért kell tábort szervezni lázadó lányoknak?
„Nem része a tananyagnak a korszerű párkapcsolati vagy a szexuális nevelés, de a legtöbb lány nem csak az iskolákban, sehol nem hall ezekről a dolgokról”.
„Nem része a tananyagnak a korszerű párkapcsolati vagy a szexuális nevelés, de a legtöbb lány nem csak az iskolákban, sehol nem hall ezekről a dolgokról”.
„Szex és gazdaság kéz a kézben jár, de ez veszedelmes viszony”. A Replika 117-118. számában többek között arról is olvashatunk, hogy a szexualitás hogyan fonódik össze a kapitalista patriarchátus működésével.
A szexualitás kérdését általában az egyénre fókuszálva közelítjük meg, ugyanakkor a szexualitás nem elszigetelten, hanem a társadalmi-gazdasági rendszerbe integráltan létezik.
A szex patriarchális jellegét a kapitalizmus nem eltüntette, hanem átformálta, a szexualitást áruvá alakította. Nem elég, ha csak a felszínt vizsgáljuk, elemzésünknek a mélybe kell nyúlnia.
Természetes szexualitás nincs, így fel sem szabadult az elnyomó normák alól. Vágyainkat csak piacosították.
Hazánkban a szexuális felvilágosítás igencsak gyerekcipőben jár, ha egyáltalán beszélnek róla otthon vagy az iskolában. A tanárok és szülők egymásnak adogatják a stafétát, senki nem hajlandó a szexről beszélni, pedig a felnőtté válás elkerülhetetlenül fontos részéről van szó.
Ideje, hogy a pornót a magyar nyilvánosságban is elkezdjük akként kezelni, ami: egy iparágként, amely nők elleni erőszakból csinál dollármilliárdos bevételt.
A #MeToo mozgalom óta egyre több olyan alkotás születik, amely a szexuális bántalmazás áldozatait mutatja be közelről, de erőszakról és traumáról úgy még senki nem mesélt el történetet, mint a Tönkretehetlek című sorozat alkotója és főszereplője, Michaela Coel.
A francia gyarmatosítók azt gondolták, „szexuális jogokkal” is rendelkeznek a gyarmatosítottak felett. De azt is tudták, hogy nem férhetnek hozzá minden nőhöz, hiszen az felrobbantaná a társadalmat.
Akkor mitől is védjük a gyermekeket? Mi ellen is harcolnak ezek a gyerekvédők, min megy a felháborodás?