Mit csinál a tőke az ágyban, és miért van szükség kritikai szexológiára?
Természetes szexualitás nincs, így fel sem szabadult az elnyomó normák alól. Vágyainkat csak piacosították.
Természetes szexualitás nincs, így fel sem szabadult az elnyomó normák alól. Vágyainkat csak piacosították.
Hazánkban a szexuális felvilágosítás igencsak gyerekcipőben jár, ha egyáltalán beszélnek róla otthon vagy az iskolában. A tanárok és szülők egymásnak adogatják a stafétát, senki nem hajlandó a szexről beszélni, pedig a felnőtté válás elkerülhetetlenül fontos részéről van szó.
Ideje, hogy a pornót a magyar nyilvánosságban is elkezdjük akként kezelni, ami: egy iparágként, amely nők elleni erőszakból csinál dollármilliárdos bevételt.
A #MeToo mozgalom óta egyre több olyan alkotás születik, amely a szexuális bántalmazás áldozatait mutatja be közelről, de erőszakról és traumáról úgy még senki nem mesélt el történetet, mint a Tönkretehetlek című sorozat alkotója és főszereplője, Michaela Coel.
A francia gyarmatosítók azt gondolták, „szexuális jogokkal” is rendelkeznek a gyarmatosítottak felett. De azt is tudták, hogy nem férhetnek hozzá minden nőhöz, hiszen az felrobbantaná a társadalmat.
Akkor mitől is védjük a gyermekeket? Mi ellen is harcolnak ezek a gyerekvédők, min megy a felháborodás?
A kommunistákat ért orgiavádak meglehetősen konvencionálisak. A hatalom képviselői – mint általában – az antikvitásból merítettek példát a társadalmi rendet veszélyeztető csoportok diszkreditálására.
Kiépült egy olyan mozgalom, melynek tagjainak meggyőződése, hogy a nők köztulajdon tárgyát képezik, akik felett a férfiaknak jogosultsága van, a férfiaknak szexszel tartoznak.