150 évvel ezelőtt, 1875. március 2-án született Jászi Oszkár, a magyarországi polgári radikalizmus alapító politikusa és társadalomtudósa. Mi az, ami nélküle elképzelhetetlen lenne a modern magyar államban?
Százöt éve, 1919. január 11-én lett a Magyar Népköztársaság elnöke Károlyi Mihály. Miért érdemes erre és az 1918–1919-es közép-európai köztársasági pillanatra emlékezni?
Budapest 150. születésnapján a munkásság történetére kívánjuk az olvasó figyelmét felhívni.
Száz éve, 1923. február 21-én mondta ki a Budapesti Királyi Törvényszék Károlyi Mihály grófot hazaárulónak – abszurd módon nem büntető-, hanem polgári peres eljárás keretében és képtelen vádak alapján.
Mindennél többet elmond a „patkányforradalom” típusú hazugságokról, hogy az Őszirózsás forradalmat a korabeli konzervatív sajtó is ünnepelte.
A nemzetállami keretek között elképzelt önrendelkezés illúzió volt száz évvel ezelőtt is, és szükségszerűen illúzió mind a mai napig.
Vajon miként látták a hazafiság kérdését a demokratikus baloldalon a 20. század első felében? Hogyan próbálták összeegyeztetni a forradalmi kormányok a nemzeti függetlenségi hagyományt a demokratikus és szociális reformokkal?
1918. november 16-án a Parlament előtt kikiáltották a Népköztársaságot.
A társadalombiztosítás, a 8 órás munkanap, a gyerekmunka betiltása, a szólásszabadság lenne a kommunizmus a Magyar Idők szerzője szerint?
Magyarország az Őszirózsás forradalom után egy kis időre egy kicsit jobb hely lett.
