1923. szeptember 16.: Letartóztatják, majd megölik Itó Noét és Ószugi Szakaét
Milyen ürüggyel tartóztatták le a két anarchista munkásaktivistát?
Milyen ürüggyel tartóztatták le a két anarchista munkásaktivistát?
Az angol nyelvű Working Class History évfordulós rövidhírek formájában mutatja be az elnyomás és kizsákmányolás elleni küzdelmet. Ennek magyar változata „A munkásmozgalom története” címen szeptember elején indul a Mérce új társoldalaként.
Az olvasó végigkíséri a fiatal Annie Ernaux-ot az abortuszért folytatott harcban, a bizonytalanságban és a kétségbeesésben.
A 19. századi anarchizmus egyik legfontosabb helyszíne Olaszország volt, az olasz anarchisták később meghatározó szerepet játszottak Észak- és Dél- Amerika anarchista mozgalmaiban is.
A kapitalista rendszer elleni egységes harc részesei ők.
Az oroszországi széles körű társadalmi ellenállás kulcsa a munkásosztályok bevonása és a saját erejükbe vetett bizalom.
Érdemes elgondolkodni, milyen szakszervezetekre van szükségünk: olyanokra, amelyek tárgyalóasztaloknál döntenek helyettünk a fejünk fölött, vagy amelyek, ha a helyzet úgy kívánja, harcra is készek a terepen.
Ernaux könyvei megadhatják annak az első felismerésnek a döbbenetes élményét, amikor a struktúrákba való ágyazottságunk mélyebb tudása alapján képesek leszünk átértékelni egy-egy személyes emléket, politikai vagy történelmi eseményt.
A látszólagos konformizmus és társadalmi nyugalom mögött hatalmi gépezetek állnak.
Nem csillapodik a tüntetők haragja, miután eltávolították az elnököt a pozíciójából.