A kutatók egyelőre azon a véleményen vannak, hogy a vírus terjedesének nyomon követésével és célzott elkülönítésekkel elkerülhetők az olyan drasztikus lezárások, amelyeket idén tavasszal kellett világszerte bevezetni.
Persze az meglehet, hogy hosszas keresgélés után talált olyat, amelyik elégedett, de ott már talán hitelességi problémák merülnek fel.
Egyelőre június 30-ig állítják vissza a járvány eddigi legsúlyosabb szakaszában, a március-áprilisi időszakban alkalmazott korlátozásokat a 360 ezres lakosságú németországi Gütersloh járásban, miután egy itt működő húsüzem dolgozói között eddig 1550 fertőzöttet találtak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a digitális munkarendben inkább a „karanténoktatás” volt jellemző, amiből az oktatásirányítás nem tudta kivenni a részét.
A rendvédelmi dolgozók is pluszjuttatásban reménykednek, amióta a gazdaságvédelmi akcióterv keretében április 21-én bejelentette a kormány, hogy a költségvetési szerveknél dolgozók rekreációs keretét megduplázzák, ám továbbra sem tudnak konkrétumokat arról, hogy valóban megérkezik-e hozzájuk a pénz, és ha igen, mikor.
A helyi hatóságoknak zéró bizalma van a húsipari cég vezetésében.
Korábban az USA-ban, Franciaországban és Németországban is ugyanez történt, a főleg vendégmunkásokat dolgoztató brit húsfeldolgozókat azonnal be kellett zárni.
A járvány mérlege eddig felemás a kis- és középvállalkozások szempontjából.
Ez már a sokadik hasonló húsipari gócpont az országban, a fertőzés főként a rossz körülmények között, munkásszállókon elszállásolt kelet-európai vendégmunkásokat érinti.
A gazdasági lapnak egy kormányzati dokumentum jutott a birtokába, amelyből idő előtt kiderültek a májusi adatok.
