Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Dél-Koreától a cseh bányákig, német húsüzemtől Kaliforniáig – ezek a koronavírus új gócpontjai az enyhítések óta

Ez a cikk több mint 3 éves.

A koronavírus-járvánnyal tavsszal sikeresen szembeszálló országokban számos helyen találtak az utóbbi hetekben erősen átfertőzött, de egyelőre egymástól elszigetelt gócpontokat. A kutatók egyelőre azon a véleményen vannak, hogy a vírus terjedesének nyomon követésével és célzott elkülönítésekkel elkerülhetők az olyan drasztikus lezárások, amelyeket idén tavasszal kellett világszerte bevezetni. 

Pekingben, a vírus terjedési koronológiájában az élen szereplő Kína fővárosában két hete több mint 30 új fertőzöttet regisztráltak egyetlen nap alatt. Azóta pedig mintegy félmillió ember került vesztegzár alá Peking térségében az újabb járványgóc miatt.

Többször írtunk  arról a németországi Gütersloh járásban található húsüzemről, ahol ezen a héten 6400 dolgozó került karanténba a tömeges (több mint 1500 fős ) átfertőzöttség miatt.

Nagyon megugrott a hétvégén az új koronavírus-fertőzések napi száma Csehországban is: szombaton 260 új beteget regisztráltak, ahol az új betegek több mint felét az észak-morvaországi Karviná melletti feketeszén-bányák alkalmazottai és családtagjaik teszik ki.

Szombatról vasárnapra 13 565-ről 13 792-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma Szerbiában. Ilyen magas a legutóbb a járvány elején volt a napi új esetek száma. A nyugat-balkáni országban több közéleti személyiség is megfertőződött, pozitív lett a koronavírus-tesztje Maja Gojkovic házelnöknek, Aleksandar Vulin védelmi miniszternek, Marko Djuricnak, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodája vezetőjének, valamint Marko Cadeznek, a szerbiai gazdasági kamara elnökének.

A dél-koreai hatóságok a múlt héten azzal kerültek a figyelem középpontjába, hogy elsőként jelentették be: az országot a május végi felerősödéssel elérte a vírus „második hulláma”.

Ezeken a helyeken mind-mind azt követően alakultak ki új gócpontjai a koronavírus-fertőzésnek, hogy a nemzeti hatóságok hivatalosan is bejelentették, hogy visszaszorították a járvány terjedését, és fokozatos lazító intézkedéseket vezettek be, majd lassan elkezdett újraindulni a gazdaság.

Arról egyébként nincs tudományos konszenzus, hogy a „második hullám” pontosan mit is jelent: érthetnek alatta egymás elszigetelt gócpontokat, de akár országos átfertőzöttséget is. Ezért például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is ódzkodott attól, hogy a „második hullám” kifejezéssel illese Dél-Korea aktuális státuszát.

A kutatók abban azonban egyetértenek, hogy vakcina hiányában a megelőzés, illetve a terjedés sebességének lassítása a legjobb orvosság: a fertőzöttség helyének és méretének pontos ismerete, nyomon követése, szükség esetén pedig a fertőzöttek elkülönítése jelenti a megoldást.

Linda Bauld, az edinburgh-i egyetem professzora a The Guardiannek arról beszélt, hogy ezzel a módszerrel elkerülhető, hogy ismét olyan országos méretű lezárásokra kerüljön sor, mint amilyenekre március-májusban világszerte szükség volt.

Ez azonban csak olyan országokban működőképes Bauld szerint, ahol már eleve sikerült visszaszorítani a koronavírust: ott viszont – mint például az Egyesült Államok több államában is -, ahol összességében nem sikerült a járvány kitörése óta jelentősen lelassítani a terjedést, néhány héttel a tetőzés után újra erőre kapott a vírus. Az USA-ban ezen a héten 24 óra alatt több mint 45 ezer új koronavírus-fertőzést mutattak ki, és ezzel rekordot döntött a fertőzöttek számának napi növekedése. Különösen a déli államokban, Floridában, Texasban és Kaliforniában nőtt jelentősen az utóbbi néhány napon belül az új fertőzések száma.

Ugyanebbe a kategóriába, azaz érdemben a golbális tetőzés után sem csillapdó járvány kategóriájába lehet sorolni még Latin-Amerikát és Indiát is.

A WHO csütörtökön „jelentős gyorsulásra” hívta fel a figyelmet globálisan a koronajárvánnyal kapcsolatban, valamint arra is figyelmeztettek, hogy közel egy tucat, a járványt eddig jobbára kevésbé kordában tartani tudó európai ország – Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Kazahsztán, Koszovó, Kirgizisztán, Moldova, Észak-Macedónia, Svédország és Ukrajna-  egészségügyi rendszere kerülhet az összeomlás szélére, ha nem sikerül lassítaniuk a vírus terjedését.

(Euronews, MTI, The Guardian)

Kiemelt kép: MTI/Vajda János