Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A hazai KKV-k innovációs készségét nem pörgette fel a járvány, szinte semmit nem változtattak a működésükön

Egy friss kutatás szerint a magyar kis- és középvállalkozások nagy részét nem érintette súlyosan a járvány, de a többségük nem is változtatott sokat a normális működésén. Ez azt is jelentette, hogy az innovációra való hajlamosság sem növekedett az elmúlt hónapokban, hiába nyilatkozta Kovács Patrik, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke a Magyar Nemzetnek, hogy a járványhelyzet „elképesztően felgyorsította, évekkel hozta előrébb a digitális technológiák vagy az online kereskedelem elterjedését.”

A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) friss, reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a „hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása”. A vállalkozások közel felét (49,1%) nem érintette a válság, kis részük (5,7%) pedig egyenesen élénkülést tapasztalt ebben az időszakban. A cégeknek csupán a 8%-a kényszerült teljes leállásra.

Természetesen a leállás mértéke összefügg azzal, hogy az egyes cégek milyen ágazatban tevékenykednek: a turizmus és a vendéglátás például majdnem teljes egészében, 94,7%-ban részben vagy egészen leállt, de a lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak és a kereskedelmi cégeknek is körülbelül a fele szüneteltette a működését, előbbiek 53,3%-ban, utóbbiak 46,6%-ban.

A mezőgazdasági és építőipari kkv-k azonban nagyobb százalékban jelezték, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységükre. Ezzel összefüggésben a mezőgazdasági és építőipari, valamint az erdőgazdálkodási és bányászati cégek tudták leginkább elkerülni, hogy munkaügyi intézkedéseket, azaz munkaidő-csökkentést, távmunkát vagy szabadságolást kelljen alkalmazniuk, vagy el kelljen bocsátaniuk a munkavállalóikat.

A többség azonban kénytelen volt ilyen intézkedéseket alkalmazni: a kkv-k kétharmada foganatosított vagy munkaidő-csökkentést, vagy távmunkát (ezt egyébként feltűnően kevesen vezették be, csupán 6,9%), vagy szabadságolást, és alig több mint egy ötödük vezetett be egyszerre többet ezek közül.

A legjobb hír, hogy a kkv-k alig 15%-a kényszerült leépítésre, akár saját, akár kölcsönzött munkaerőről volt szó.

A BGE kutatásával látszólag valamelyest ellentmondanak az Opten napokban közölt adatai, amelyek szerint országos szinten akár a cégek 30%-a fizetésképtelenné válhat a járvány következtében, azaz a tavalyinál egy harmaddal több vállalat kerülhet olyan helyzetbe, hogy a hiteleinek törlesztését nem tudja teljesíteni, ezért csődbe megy. Ez azonban még csak becslés, amelyhez például referenciát adnak a 2008-as gazdasági válság következményei, de a fizetőképesség alakulásáról megoszlanak a vélemények a gazdasági elemzők között.

Ráadásul az Opten fizetésképtelenségre vonatkozó előrejelzése a jövőre vonatkozik, míg a BGE kutatása az elmúlt hónapokról nyújt információt – a gazdasági válság pedig könnyen súlyosabb csapást mérhet a magyar vállalkozásokra, mint maga a járvány.

A járvány eddigi, a vártnál talán pozitívabb mérlegét árnyalja azonban az, hogy a kkv-k szinte semmilyen újítást nem vezettek be az egészségügyi szabályokon túl a vírus hatására: a kutatásban szereplő cégek 40,9%-a nem változtatott semmit a működésén. A digitális ügyfélkiszolgálás, az új szolgáltatás, új fizetési módok, termékek, marketing eszközök bevetése az elenyésző kisebbségnél jelent csak meg.

„Bár a COVID-19-hez hasonló krízisek számos negatív hatásuk mellett motorjai lehetnek az ilyen típusú fejlődésnek, a magyar kkv-k esetében nem mérhető ilyen típusú innovatív változtatás” – írja a Pénzcentrum.hu.

Mindemellett a távmunkát is rendkívül kevesen vezették be (ami felvet kérdéseket azzal kapcsolatban, mennyire lett volna biztosított a munkavállalók biztonsága, ha kevésbé szerencsés lefolyású lett volna a vírus Magyarországon): „az 1-4,9 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező kkv-k 18%-a használta ezt az intézkedést, az ennél alacsonyabb árbevételű cégeknek mindössze valamivel több, mint 5%- a élt vele.”

Kovács Patrik, a VOSZ társelnöke ezzel szemben úgy látja, hogy a járvány „évekkel felgyorsította a digitalizációt”, a hazai kkv-k pedig felismerték, hogy a digitális technológiákra és az online kereskedelemre kell fókuszálni. Kovács példaként említette a home office bevezetését, az egyre több, kisebb szereplőnél megjelenő online megoldásokat vagy az elektronikus fizetést.

Azt mindenesetre még nem tudjuk, mennyire lesz súlyos hatással a válság a hazai kkv-kra a következő hónapokban, de még a Magyar Nemzet szerint is „a vállalkozások 80-90 százaléka előbb-utóbb megérzi valamilyen formában”.

Címlapkép: MTI/Vajda János