Pedig minden képviselő neve ott virít az üléstermi padján. Az a lakás, ami egy műemlékben van, az részben az enyém is, a tiéd is, az övé is, vagyis egy kicsit mindannyiunké, hisz közkincs!
Miért életbevágóan fontos egy hajléktalan ember számára, hogy ne szavazzák meg az önkormányzati bérlakások privatizációjáról szóló törvényjavaslatot? – aktivistánk, Gede Márton írása
Az önkormányzati bérlakások privatizációja helyett legalább háromszor-négyszer ennyi közösségi tulajdonú, megfizethető bérlakásra lenne szükség a jelenlegi lakhatási válság kezeléséhez.
Az önkormányzatok tulajdonjogának javasolt mértékű korlátozása gyakorlatilag a tulajdonhoz való jog teljes kiüresítésével és az államcélok megvalósulásának ellehetetlenítésével jár.
Képzeljük el, hogy a családok, háztartások egy futóversenyen vesznek részt a gazdasági teljesítőképesség eléréséért. A cél közelinek látszik: biztos megélhetés és társadalmi részvétel, itt van mindkettő a kanyaron túl, csak ezer lépés, de aki lemarad, kimarad.
„Meghátrált a hatalom, az a hatalom, amely csak erőből ért, mert mi most erőt mutattunk” – mondta Pikó András józsefvárosi polgármester a Fidesz lakásprivatizációs törvénymódosításával kapcsolatos sajtótájékoztatón.
A helyszíni beszámolók szerint a sajtótájékoztató végére már egy egész csapat rendőr csoportosult a felszólalók és a jelen lévő újságírók körül.
Éppen ma kezdődik a törvényjavaslat általános vitája az Országgyűlésben, valamint 10 órától szakmai szervezetek és önkormányzatok közös sajtótájékoztatója kezdődik a témában a Kossuth téren.
Az országgyűlés gazdasági bizottsága átengedte a javaslatot.
A törvényjavaslat, amely kötelezővé tenné az önkormányzatoknak, hogy alacsony áron eladják az ingatlanokat, nyílegyenesen a lakhatási válság további elmélyítéséhez vezet.