5 évvel a párizsi klímaegyezmény után – Hol tartunk?
Ha történt is előrelépés az elmúlt években, a jövőre vonatkozó perspektíváink inkább elkeserítők, mint reménykeltők.
Ha történt is előrelépés az elmúlt években, a jövőre vonatkozó perspektíváink inkább elkeserítők, mint reménykeltők.
A Readingi Egyetem tanulmánya szerint 500 ezer négyzetkilométernyi jég szakadhat bele az óceánba.
A francia bor is a klímaváltozás áldozatául eshet. Ez mindössze egyetlen apró példája annak, hogy mekkora károkat tud okozni a klímaváltozás a mezőgazdaságban.
Túl meleg nekik a víz, így a sarkok felé vándorolnak.
Gyanús, hogy a cégek nem szeretnék kommunikálni, ki a klímaváltozás igazi felelőse. Nehogy az iparban keressük a hibát, inkább egy nejlonzacskó miatt furdaljon a lelkiismeretünk.
A beruházás ellentétes egyes természetvédelmi jogszabályokkal, sőt, a civil szervezetek szerint Alaptörvénybe ütközik.
Mit tanulhatunk a koronaválságból a klímaváltozás elleni küzdelemhez? Andreas Malm Korona, Klíma, Krónikus vészhelyzet – Hadikommunizmus a 21. században című könyvének recenziója.
Attól még, hogy a koronavírus miatt kevesebbe hallunk a klímaválságról, nem szűnt meg létezni. Sőt, az egyik legmelegebb év a tavalyi volt.
Az Őrségi Nemzeti Park az Alaptörvény védelme alatt áll, a MOL feltehetően mégis kőolajt tervez kitermelni a természetvédelmi területen. A beruházás ellen petíciót indítottak, a Greenpeace jogi eszközökkel is harcol a nagyvállalat ellen.
Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága határozott erről. Az érintett nigériai közösségek évek óta kérték a céget, hogy tisztítsa meg a szennyezett területeket, vállaljon felelősséget a lakosoknak és környezetnek okozott károkért.