Az ipari termelés áttelepítéséből fakadó társadalmi feszültségek, a klímaváltozás és az elsősorban a nőkre nehezedő gondoskodási válság nem különálló problémák, hanem egyazon rendszerválság különféle megnyilvánulásai.
„Nem adhat az egyik kezével úgy, hogy közben a másikkal elvesz” – írják a dolgozók, utalva a vállalat környezetszennyező tevékenységeire.
Megúszósnak és „zöldre festésnek is kevésnek” tartják a hazai környezetvédők és ellenzéki pártok az Orbán Viktor által vasárnap bejelentett klímavédelmi akciótervet.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a techóriások valóban progresszív zöld fejlesztéseit is beárnyékolja két múltszázadi démon: az olajipar és a profit.
Európában nagyon felülmúlta az eddigit, globálisan csak egy kicsit.
A magyar zöldmozgalom és a klímavédelem iránt elkötelezett emberek feladata lesz a következő időszakban, hogy meggyőzően leplezzék le Orbán képmutatását, és egy pillanatra se engedjék ki kezükből az ügy tematizálását.
És ez a teljes évtizedre is igaz.
A 2019-es év szavának nem is olyan meglepő módon a Collins Dictionary a klímasztrájkot választotta. A ’20-as évek zöldpolitikája pedig többféle irányt vehet, és nem mind üdvözítő.
Az EU-s elit és a keleti populisták vitája most is csak egy bábszínház része.
A gazdagok és hatalmasok évtizede magában hordozta, magában hordozza a változás csíráit. Amikor pár nap múlva a naptár 2020-ra vált, reménykedjünk, hogy a 20-as évek ezeknek a szárba szökkenését hozzák el. És reménykedjünk, hogy nem túl későn.