Lenin halálának 100. évfordulójára
Ha élne, Lenin a saját „projektjének” újragondolásával kezdené – az új történelmi feltételeknek megfelelően. Tudná, hogy a szocializmus nem mögöttünk van, hanem előttünk.
Ha élne, Lenin a saját „projektjének” újragondolásával kezdené – az új történelmi feltételeknek megfelelően. Tudná, hogy a szocializmus nem mögöttünk van, hanem előttünk.
A rendszer 14. évébe fordultunk át idén, és tudunk már mindent róla. Vagy mégsem?!
Legalább kétmillió embert érintenek a munkásellenes gyakorlatokat bebetonozó törvények.
A csillapíthatatlan ellenállásról, a háborúkról és az osztályharcról, a tőke sebezhetőségéről, a lelkiismeretről kérdezzük Losoncz Alpár filozófust.
Hogyan vált a nők méhe köztulajdonná, amelyet a férfiak és az állam felügyeltek, és miként került az utódnemzést közvetlenül a kapitalista felhalmozás szolgálatába? Részleteket közlünk Silvia Federici Caliban és a boszorkány című könyvéből.
Idén 100 éve, hogy Ernst Bloch filozófus műve, Az utópia szelleme második, átdolgozott kiadása napvilágot látott. Mesterházi Miklós filozófus, aki magyarra ültette Bloch könyvét, az évforduló kapcsán ír Blochról, rólunk, esendőségünkről.
Budapest 150. születésnapján a munkásság történetére kívánjuk az olvasó figyelmét felhívni.
Elnök lehet belőle.
Eva von Redecker filozófussal beszélgettünk a mai kapitalizmus jellemzőiről, arról a jelenségről, melyet a német gondolkodó fantombirtoklásként ír le, a klímapolitikáról, valamint arról, hogyan teremthetjük meg a kommunizmust. Nagyinterjúnk első részét olvashatjátok.
Nem a burzsoázia hozta létre a Forradalmat, de a Forradalom hozta létre a burzsoáziát – leginkább egy egységes, a nemességgel lassan összeforrott új uralkodó osztály képében.