Howard Zinn: Marx visszatér (részletek)
A színdarabban Marx a mai New Yorkba csöppen. Magyarországon vajon mit mondana? Csak nem azt, hogy „a modern államhatalom nem más, mint az egész burzsoáosztály közös ügyeit igazgató bizottság”?
A színdarabban Marx a mai New Yorkba csöppen. Magyarországon vajon mit mondana? Csak nem azt, hogy „a modern államhatalom nem más, mint az egész burzsoáosztály közös ügyeit igazgató bizottság”?
Az Egyesült Államok elnökölte a posztszovjet világ felemelkedését, most Oroszország vet neki véget azáltal, hogy elpusztítja a szovjet civilizáció, kultúra maradványait, amelyekre az utódállamok támaszkodtak.
Mást elbeszélni, másképp.
Az állam csak utolsósorban gondoskodna bajbajutott állampolgárairól a kibontakozó szociális válságban.
Az ellene tüntetőket pedig a rendőrök megverték, megfenyegették az aktivisták szerint. Az állam védi a tőkét a lakosok és a természet kárára.
Hogyan piacosítja az újkapitalizmus a szeretetgesztusainkat, és van-e lehetőségünk kilépni ezekből a körökből?
Tanévnyitó tézisek azoknak, akik mostanában olyan marhára büszkék saját iskolázottságukra, és azoknak is, akik épp eléggé „iskolázatlanok” ahhoz, hogy értsék: a társadalomnak nem még több iskolázásra van szüksége, hanem az iskolának egy radikálisan másik társadalomra.
Mégis, milyen dolog a sajtóból megtudni egy kollektívának hogy a tulajdonosok bezárják a lapjukat?
Elméleti kicsiszoltság, hajlíthatatlanság, brilliáns stílus, kérlelhetetlen kritika – ezek jellemezték Robert Kurzot, a pontosan 10 éve elhunyt elméletírót, akinek az öröksége még sokáig fog gondolkodásra sarkallni bennünket.
A második világháború után egy ideig uralkodó antifasiszta beszédmód végül áldozatul esett az antikommunizmusnak és a szovjetellenességnek – amely Kelet-Európában a rendszerváltás, de különösen a gazdasági világválság után legalább annyira dominánssá vált, mint az 1950-es években a vulgáris antikapitalizmus és a nyugatellenesség.