Lőporos hordó Ukrajna árnyékában?
A Nyugat-Balkán integrációja korábban sohasem volt az Unió elsődleges prioritása. A külső és belső fenyegetések miatt azonban érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani rá.
A Nyugat-Balkán integrációja korábban sohasem volt az Unió elsődleges prioritása. A külső és belső fenyegetések miatt azonban érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani rá.
Az igazi demokrácia nem engedi meg a képviseletet. Nem képvisel.
Mi köti össze az 1990-es évek délszláv háborúit a kortárs orosz agresszióval, és mi választja el a két esetet egymástól?
Lehetünk-e jó kisebbségiek – ha úgy tetszik, jó magyarok –, ha a mindenkori hatalomhoz való lojalitással szemben a szakma iránti – magasabb rendű – hűséget választjuk inkább?
Rosa Luxemburg éles bírálata a burzsoá feminizmusról ma is időszerű. Azt állította, hogy a burzsoá nők – tehát még ha nők is – semmit sem képesek nyújtani az alávetett munkásosztálybeli nőknek. A nemi kérdésnek semmiféle politikai jelentősége sincs, ha nem kapcsolódik az osztálykérdéshez.
A perspektíva, hogy közösködni kell az állampolgárságon és a hatalmon a kisebbségekkel, elnyomottságérzetet kelt a domináns csoportokban. Ennek kiaknázása a mai nemzetközi fasiszta politika egyik univerzális eleme – érvel Jason Stanley Így működik a fasizmus c. könyvében.
Interjú Ankica Čakardić feminista kutatóval, elméletíróval és tanárral, a Verso kiadónál megjelenő Rosa Luxemburg összes műveit sajtó alá rendező csoport tagjával.
Jugoszlávia azért bukhatott el ilyen látványosan, mert túlontúl merész kísérlet volt. 30 éve kezdődött meg a délszláv háború.
Húsz éve, hogy a szerb nép megdöntötte Milošević, jugoszláv elnök uralmát, aki a 90-es évek délszláv konfliktusainak egyik központi alakja volt. Hogy értelmezzük a Milošević-féle rezsim illiberalizmusát és imperializmusát?
Kibékítette és egyben tartotta az etnikai konfliktusok által nyomorított Balkánt, de eközben rendszeresen elvetette új társadalmi konfliktusainak magvait is. Mindennek hatása még halála után 40 évvel is eleven.