Ki a kellemetlen gyám?
Boris Buden: A posztkommunizmus gyermekei
Felkeltek az elnyomás ellen, mégis könnyűnek találtattak „demokráciából” a rendszerváltást követően. Hogyan lehetséges ez? Boris Buden filozófus esszéje.
Címke: jugoszlávia
filozófia
Losoncz Márkra érdemes odafigyelni
A filozófus előszeretettel cáfol meg tévhiteket, új alapokra helyezve a gondolkodást. Recenzió.
1956
Charles Taylor: „Az 1956-os menekültválság megnyitott számomra egy új világot”
Eddig nem volt ismert, hogy Charles Taylor filozófus 1956-ban aktív szerepet vállalt a magyarországi menekültek megsegítésében. Az akkori tapasztalatairól, munkájáról és meglátásairól Scheibner Tamás történész és irodalmár kérdezte.
Koszovó
A koszovói válság mind mélyebb lesz, míg a nacionalizmuson és a Nyugat tanácstalanságán nem emelkedünk felül
A Nyugat bejelentkezett Koszovóra, de kezdeni nem tudott vele semmit.
Crni talas
Úgy kell elmesélnem, hogy mindenki megértse – Želimir Žilnik filmjeiről
Želimir Žilnik kortárs szerbiai filmrendező munkáiból a szükség szól – azt dolgozza fel, ami körül elviselhetetlen a hallgatás, vagy épp az ostoba zaj.
elfeledett háborúk
Lőporos hordó Ukrajna árnyékában?
A Nyugat-Balkán integrációja korábban sohasem volt az Unió elsődleges prioritása. A külső és belső fenyegetések miatt azonban érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani rá.
Magányos kreténizmus
Alain Badiou: Ha komolyan veszi a politikát, a szavazófülke közelébe se menjen!
Az igazi demokrácia nem engedi meg a képviseletet. Nem képvisel.
2022 tavaszi visszapillantás a délszláv háborúkra
Mi köti össze az 1990-es évek délszláv háborúit a kortárs orosz agresszióval, és mi választja el a két esetet egymástól?
Többlet
Mit ér az újságíró, ha vajdasági magyar?
Lehetünk-e jó kisebbségiek – ha úgy tetszik, jó magyarok –, ha a mindenkori hatalomhoz való lojalitással szemben a szakma iránti – magasabb rendű – hűséget választjuk inkább?
Ankica Čakardić: Rosa Luxemburg a feminizmus velejére tapintott
Rosa Luxemburg éles bírálata a burzsoá feminizmusról ma is időszerű. Azt állította, hogy a burzsoá nők – tehát még ha nők is – semmit sem képesek nyújtani az alávetett munkásosztálybeli nőknek. A nemi kérdésnek semmiféle politikai jelentősége sincs, ha nem kapcsolódik az osztálykérdéshez.
