Az ellenzék Boris Johnson kormányáról szóló népszavazást faragott két időköziből, miközben az egyre népszerűtlenebb miniszterelnök ragaszkodik a Downing Street 10-ben található irodájához.
A szakszervezetek sorra vonják meg anyagi és erkölcsi támogatásukat a Keir Starmer vezette Munkáspárttól. A kieső pénzt konzervatív nagy-donorokkal próbálják ellensúlyozni, de így is csőd közelbe került a párt.
Valóban végletesen megosztotta a magyar társadalmat politika? Lehetséges-e egyáltalán forradalom – legyen bár „szelíd” és erőszakmentes – „egymásnak feszülés” nélkül?
Bár egyetlen olyan ország sem írta alá a szerződést, amelyik rendelkezik nukleáris fegyverekkel, némi optimizmusra adhat okot, hogy Szaúd-Arábia és Irán viszont aláírta azt. Európában több országban is vita alakult ki az atomfegyverekről az elmúlt években.
A Labour antiszemita kijelentésekkel vádolta Corbynt.
Arra hivatkozva, hogy elfogadhatatlan kijelentéseket tett a párton belüli antiszemitizmussal kapcsolatban.
A Labour új vezetője mind gazdaságpolitikai elképeléseivel, mind az imperialista külpolitikával szembeni elnéző hozzáállásával szakítást jelent Corbyn radikális terveivel.
A belső vizsgálat pedig azt is megállapította, hogy a pártban feljött antiszemita vádakat a vezetők által diktált Corbyn-ellenes közhangulat miatt sem vizsgálták elég hatékonyan.
Véget ért a Corbyn-éra.
A 2019-es decemberi választási kudarc után Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője bejelentette, hogy visszavonul a párt éléről. Mivel Corbyn helyettese is lemondott, ezért a párt most mind vezetőt, mind vezető-helyettest választ.
