5 dolog, amit a kormány 2020-ban megtehetett volna a nők elleni erőszak felszámolásáért
2020 több szempontból is kiemelten fontos év kellett volna legyen a nők elleni erőszak megfékezésében, mégsem lett az.
2020 több szempontból is kiemelten fontos év kellett volna legyen a nők elleni erőszak megfékezésében, mégsem lett az.
Ismerjük a jó gyakorlatokat, és mégis újabb és újabb ügyek jönnek, amelyek bebizonyítják, hogy az áldozatvédelmi rendszer működésképtelen.
Idén eddig nem kevesebb, mint 205 nő lett családon belüli erőszak áldozata, de kormányközeli lobbierők szerint káros az egyezmény, mert nyugati értékeket és LMBTQ-életstílust propagál.
Marlena Maląg, a család- és munkaügyi miniszter múlt héten jelentette be, hogy a kormány az egyezményből való kilépésre készül, az ő bejelentésére reagálva hirdettek országos tüntetést a döntést ellenzők.
A szervezet szerint a szakértelemmel bíró nőszervezeteket a „futottak még” kategóriában kezeli a kormány.
Azonnali kérdések sorjáztak az Országgyűlésben.
Nem is értjük, hogyan lehet még Magyarországon szavazati joguk a nőknek. Az ilyen államban, mint a mai magyar, csak a hierarchia elismerése, a megalázottak meghunyászkodása nyújt életjogot. Mert csak ez természetes.
Ha már vasárnap volt anyák napja, a KDNP elgondolkozott nőügyeket illetően, de bár ne tette volna.
Pedig a második Orbán-kormány azt még annak idején aláírta, igaz, azóta sem ratifikálta. A kisebbik kormánypárt szerint viszont nem kellene „társadalmi nemekről” beszélni.
„Szerintem egy olyan világban a férfiaknak is jobb, ahol jó a nőknek.” -A demonstrálókat Karácsony Gergely köszöntötte.