A gyűlöletbeszédre és az álhírek problémájára született eddigi EU-s válaszokat politikai célok motiválták, és nem sokat tesznek azért, hogy valódi megoldást kínáljanak. Mit lehet csinálni? Interjú Hidvégi Fannyval, az Access Now jogvédő szervezet munkatársával.
Súlyosan sérülhet az internet és felhasználóinak szabadsága.
Szemünk előtt zajlott le egy forradalom: lehetségessé vált a föld minden emberét élő összeköttetésbe helyezni, de miközben a folyamat alakításába csekély beleszólásunk volt, a folyamat átalakított minket. Ideje lenne tán elmerengeni azon, milyen befolyást szeretnénk a jövőnk felett, mert az eddigiek alapján nem kaptunk sok lapot.
Hogyan játszik a technológia és a „post truth” valóság a fasiszták kezére?
A közösségi média létrehozta a cenzúra új, eddig ismeretlen formáit. De mielőtt lemondanánk a Facebookról és a többiekről, jusson eszünkbe, hogy az online kommunikáció még nagyon fiatal – van hová fejlődnie.
A német közösségimédia-szabályozás inkább arra mutat rá, hogy melyik utakat nem érdemes választani.
Az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága meghozta a végső határozatot a netsemlegesség eltörléséről, de az internetet uraló óriáscégek bíróságon állnak ki a döntéssel szemben.
A brit politikus szerint a hidegháborús eszközökhöz hasonló elrettentési doktrínát kell létrehozni az orosz és észak-koreai állami kiberbűnözés ellen. De Wallace adót is kivetne a globális netes multikra, mert szerinte azok nem segítik se a terrorizmus, se a kiberbűnözés, se a demokratikus rendszer megvédéséért folytatott harcot.
