Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elfogadta az EP jogi bizottsága a „mémgyilkos” szabályozást

Az Európai Parlament jogi ügyekért felelős bizottsága (JURI) szerda délelőtt elfogadta a digitális közös piac szerzői jogi irányelveinek módosítását, amely az elmúlt időszakban az internetes mémeket ellehetetlenítő javaslatként vonult be a közbeszédbe.

Az irányelv javasolt 13. cikkelye kötelezne minden weboldalt, hogy aktívan monitorozza a felhasználók által feltöltött tartalmakat, és még publikálás előtt tiltsa le azokat, amelyek szerzői jog által védett elemeket (kép, hang, programkód, szöveg, mozgókép, stb.) is tartalmaznak.

A gyakorlatban a javaslat arra kötelezné a szolgáltatókat, hogy egy szerzői jogi adatbázissal vesse össze a felhasználók által publikálni kívánt tartalmakat.

A döntéssel a JURI hatalmas engedményt tett a multinacionális nagyvállalatoknak, és óriási felháborodást váltott ki a szabad internetért küzdők köreiben. A 13-as cikkely ellen tiltakoztak a művészek, a nyílt forráskódú programok készítői, rengeteg politikus és civil szervezet is.

Az elvontnak tűnő döntés óriási hatással lehet mindannyiunk életére, internetezési szokásaira. Ahogyan Cory Doctorow, az Electronic Frontier Foundation munkatársa egy blogbejegyzésben leírta, rengeteg olyan eset van, amikor az egyszerű internetezők szerzői jog által védett tartalmakat töltenek fel az internetre. Ha például megosztunk egy videót egy buliból vagy tüntetésről, és a háttérben egy jogvédett dal szól, videónkat le fogják tiltani a 13-as cikkely hatályba lépése esetén.

Ugyanígy járunk egy szelfivel, ha például olyan pólót viselünk, amin kedvenc zenekarunk egyik albumának borítója szerepel. Vagy ha például egy online bolhapiacra feltöltjük egy eladni kívánt könyv borítójáról készült képet. És igen, ebbe a kategóriába tartoznak a mémek is, hiszen a legtöbb esetben jogvédett fotókból készülnek.

Doctorow blogbejegyzésében arra is emlékeztet, hasonló intézkedést már foganatosítottak nagy internetes szolgáltatók, például a YouTube is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az algoritmusok által végzett szűrés a legtöbb esetben nagyon rossz munkát végez, rengeteg olyan tartalmat tilt le, amely alapvetően nem sért szerzői jogokat.

Az techszektor vezető tagjai múlt héten nyílt levélben kérték az Európai Parlamentet, hogy ne fogadja el a módosítást.

A Wikipedia alapítója, Jimmy Wales és a Mozzila vezetője, Mitchell Baker által is aláírt levél szerint a javaslat tartós és jelentős kárt okozhat a szabad és nyitott internetnek.

De akkor mégis kinek kedvez?

A 13-as cikkely legnagyobb nyertesei a nagyvállalatok, főként a nagyobb kiadók, amelyek egyrészt megengedhetik maguknak a jogvédett tartalmak megvásárlását, másrészt pedig saját tartalmaikból is több bevételre tehetnek így szert.

A javaslat érdemben az ő pozícióikat betonozná be, miközben a kisebb kiadók vagy épp a technológiai innovációban utazó startupok és feltörekvő kisvállalkozások az eddiginél is komolyabb versenyhátrányba kerülhetnek.

A módosításnak tehát mind az egyszeri felhasználók jogai, mind pedig a technológiai innováció szempontjából rengeteg káros hatása lenne.

A 13-as cikkely nagy támogatója Günther Oettinger, az EU Költségvetési és Humánpolitikai Biztosa, akit itthon csak úgy ismerhetünk, mint az a biztos, aki oroszbarát üzletember gépén jött látogatóba Orbán Viktorhoz, és valószínűleg neki is szerepe volt abban, hogy Brüsszel rábólintott a paksi bővítésre.

A 24.hu beszámolója szerint több EP-képviselő is panaszkodott, hogy durva nyomással próbálják rávenni őket a javaslat támogatására, májusban a JURI egyik nevét elhallgató tagja erről nyilatkozott is az EU Today nevű médiumnak, nyilatkozatait azonban kiadói nyomásra később eltávolították a cikkből.

A szerdai ülésen a jogi bizottság 15:10 arányban fogadta el a javaslatot, a tagállamok vezetőit tömörítő Tanács pedig már korábban rábolintott, így arról a végső szót most az Európai Parlament plénumának kell kimondania, feltehetően valamikor július elején.

Az Open Rights Group jogvédő szervezet igazgatója, Jim Killock ma úgy nyilatkozott, az EP-nek még lehetősége van visszavonni ezt a „szörnyű jogszabályt”. Meglátása szerint az Európai Parlamentnek kötelessége megvédeni az európai polgárokat az igazságtalan és jogszerűtlen szabályozásoktól.

(via bit-tech.net)

Olvass tovább!