Mit jelent számunkra Kína felemelkedése?
A Korunk Válságai beszélgetéssorozat 4. részében Szabó Lindával és Gerőcs Tamással, a hegemónia kérdéséről és a trónkövetelő Kínáról beszélgetünk.
A Korunk Válságai beszélgetéssorozat 4. részében Szabó Lindával és Gerőcs Tamással, a hegemónia kérdéséről és a trónkövetelő Kínáról beszélgetünk.
Bárki győzzön is, egyre kevésbé világos, mit is jelentene a háború megnyerése Ukrajnában.
Hogyan jön létre a nép? Mit kezdjünk az osztállyal? Mi a proletariátus? Judith Butler filozófus ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben Ernesto Laclaura, a tudósra és a beszélgetőtársra emlékezik.
Az országgyűlési választás nem csak kudarcot hozott.
Kína beruházási kezdeményezésével nem gyarmatosítani akar, hanem a már belső piacán elért gazdasági eredményeivel nemzetközi szintre lépni. Ez pedig másként, mint az eddig elmaradott régiók fejlesztésével, aligha megvalósítható.
A neoliberális rendszerek csődje, minden látszat ellenére, egyre nyilvánvalóbb. Átmeneti korszakban élünk, a kínai gazdaság páratlan fejlődése azt sejteti, hogy a század második fele Kelet-Ázsia gazdasági és pénzügyi hegemóniája felé tolódik.
A 2010-es évek neokonzervatív fordulata jelentős mértékben hozzájárult mind a kortárs művészet kereskedelmi rendszerének megerősödéséhez, mind az egykori neoavantgárd művészet újbóli előtérbe kerüléséhez.
Wass Albert egyik regényének kötelező olvasmánnyá tétele újraélesztette a szerző körüli esztétikai, de még inkább politikai vitákat. Mindez rákényszerít bennünket, hogy szembenézzünk kulturális térben végbemenő jobboldali hegemónia-építési folyamatokkal.
1891. január 22-én született Antonio Gramsci, a baloldal egyik jelentős teoretikusa. Miért olyan meghatározó szellemi öröksége? Mitől aktuális napjainkra nézve is? Miért kell foglalkoznunk vele?
A Kína és az USA közti új hidegháború jövője megjósolhatatlan, mert az együttműködésben született és minden bizonnyal abban is fog maradni.