A hatalom élesen elválasztja egymástól a kultúrahordozó csoportokat, hiába egyértelmű, hogy a térség történetét sokkal inkább a keveredés és a migráció jellemzi.
A populáris kultúra a küzdelmek a terepe, így az olyan társadalmi mozgalmak, mint a táncház hozzájárulnak a társadalmi rend átalakulásához.
„Az ellenzék is a középosztály mobilizációját használja, és az eliten belüli váltógazdaság logikája szerint próbálja ezeket a szövetségeket újrakötni. Ebből a politikai taktikából nézve nem értelmezhető valós baloldali politikának, amit csinálnak.” Gerőcs Tamás és Marikovszky Andrea beszélget.
A Korunk Válságai beszélgetéssorozat 4. részében Szabó Lindával és Gerőcs Tamással, a hegemónia kérdéséről és a trónkövetelő Kínáról beszélgetünk.
Bárki győzzön is, egyre kevésbé világos, mit is jelentene a háború megnyerése Ukrajnában.
Hogyan jön létre a nép? Mit kezdjünk az osztállyal? Mi a proletariátus? Judith Butler filozófus ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben Ernesto Laclaura, a tudósra és a beszélgetőtársra emlékezik.
Az országgyűlési választás nem csak kudarcot hozott.
Kína beruházási kezdeményezésével nem gyarmatosítani akar, hanem a már belső piacán elért gazdasági eredményeivel nemzetközi szintre lépni. Ez pedig másként, mint az eddig elmaradott régiók fejlesztésével, aligha megvalósítható.
A neoliberális rendszerek csődje, minden látszat ellenére, egyre nyilvánvalóbb. Átmeneti korszakban élünk, a kínai gazdaság páratlan fejlődése azt sejteti, hogy a század második fele Kelet-Ázsia gazdasági és pénzügyi hegemóniája felé tolódik.
A 2010-es évek neokonzervatív fordulata jelentős mértékben hozzájárult mind a kortárs művészet kereskedelmi rendszerének megerősödéséhez, mind az egykori neoavantgárd művészet újbóli előtérbe kerüléséhez.
