A gazdagok és hatalmasok évtizede magában hordozta, magában hordozza a változás csíráit. Amikor pár nap múlva a naptár 2020-ra vált, reménykedjünk, hogy a 20-as évek ezeknek a szárba szökkenését hozzák el. És reménykedjünk, hogy nem túl későn.
A világ legnagyobb motorgyárában tömeges leépítésre készülnek.
Uruguayban is október 27-én szavaznak, itt is a baloldal áll nyerésre, de nekik nem lesz sétagalopp.
Egy újabb recesszió esetén 19 trillió dolláros globális adósság szakadhat ránk.
Harminc vagy negyven év múlva egy új rendszer jön majd létre, és éppúgy van esélye annak, hogy egy, a kapitalizmusnál is kegyetlenebb kizsákmányoló rendszer keletkezzék, mint annak, hogy valamilyen egyenlőbb és redisztributívabb modell köszöntsön ránk.
Amíg a munkások és dolgozók nemzeti életviszonyainak globális kiegyenlítődése nem megy végbe, vagy nem jön létre ahhoz közeli állapot, addig a rendszerkritikai baloldal nemigen válhat erős társadalomformáló erővé.
A pénzügyi világ és a pénzügyi kormányzat nincs felkészülve egy 2008-ashoz hasonló válságra, ugyanis olyan régi elképzelésekben ragadt, melyek a monetáris stabilitás biztosításán túl nem tudják előrelendíteni a társadalom legfontosabb ügyeit.
A magyar gazdaság némettől való függésének évszázados a története.
Akkor fogják újra befogadni a magyar csekkeket, ha a kormány lépéseket tesz két, a korrupció kapcsán szimbolikus ügy, az Orbán Viktor vejéhez köthető Elios Zrt., és a szocialista korrupcióként számon tartott 4-es metró ügyében.
Miért omlott össze az argentin peso? Mik lehetnek a pénzügyi válság társadalmi és politikai hatásai?