A Digger megmutatja, miért nem elég szórakoztató filmeket csinálni a világvége árnyékában
Ezért parasztvakítás az abszolút filmszínház.
Ezért parasztvakítás az abszolút filmszínház.
Netanjahu és szövetségesei minden eddiginél autokratikusabb lépésekkel igyekeznek megnyerni a választást, miközben egy dokumentumfilm eddig soha nem látott részleteket tár fel az izraeli hadsereg visszaéléseiről.
Tarr nem afféle „formalista” filmes, aki finomra csiszolt beállításokkal jeleníti meg a pesszimista történeteket.
„András Csaba könyve egy olyan bölcseleti hagyományból szólal meg, amelyben nem választódik el egymástól élesen az elmélet és a praxis; nem pusztán a kultúra és a társadalom megértésében, hanem annak formálásában is érdekelt.” Elolvastuk a könyvet, s elmondjuk, miért olvasd el te is!
Valóban forradalmasította a Babygirl, hogy hogyan képzeljük el a nők szexuális fantáziáit?
Egyre több kortárs film helyszíne az iskola. Mit jelent ez?
Interjú Kajlik Eszterrel – részlet a Mérce Lila hírleveléből.
A Szerethető című norvég film remekül ábrázolja, milyen alattomosan kondicionál bennünket a patriarchális rendszer, hogy észre se vegyük, és ne tegyük szóvá a rendszerhibákat – inkább magunkban keressük a bajt és a megoldást is.
Mi köze Louis Armstrongnak a hidegháború kulturális-ideológiai hadviseléséhez? Recenzió a Háttérzene államcsínyhez című filmről.
A művészet képes megváltoztatni világunkat, de vajon megmentheti-e a bolygót a klímakatasztrófától?