A Szerethető című norvég film remekül ábrázolja, milyen alattomosan kondicionál bennünket a patriarchális rendszer, hogy észre se vegyük, és ne tegyük szóvá a rendszerhibákat – inkább magunkban keressük a bajt és a megoldást is.
Mi köze Louis Armstrongnak a hidegháború kulturális-ideológiai hadviseléséhez? Recenzió a Háttérzene államcsínyhez című filmről.
A művészet képes megváltoztatni világunkat, de vajon megmentheti-e a bolygót a klímakatasztrófától?
Hogyan kezelik a jövőt a a ’80-as és ’90-es évek időutazós filmjei?
Hogyan kezelik a múltat a a ’80-as és ’90-es évek időutazós filmjei?
Többé nem engedhetjük meg magunknak, hogy ennél kevésbé bonyolult filmek készüljenek az emberekről.
Kritika a Most vagy Soha! c. filmről: politikai közösségről, szabadságról, rabságról, nőkről és a fuckboy-já lett Vasváriról.
A Most vagy Soha! nem próbálja megérteni 1848 üzenetét, és fájdalmasan keveset feltételez a nézőről.
„Európát továbbra is vasfüggöny osztja fel: a bérek közötti szakadék” – hangzik el a vendégmunkásokról szóló „Láthatlatlanok” című dokumentumfilm elején.
Ehető lesz-e, ha visszaesik, az űrbe kilőtt uborka?