A #MeToo és a magyar rendszerkritika
Amíg a magyar rendszerkritika csak a külföldi tőkére vonatkozik, soha nem lesz valódi lázadás a rendszer ellen.
Amíg a magyar rendszerkritika csak a külföldi tőkére vonatkozik, soha nem lesz valódi lázadás a rendszer ellen.
Remélhetőleg az ország, amely a világon elsőként döntött népszavazáson az azonos nemű párok házasodáshoz való jogáról 2015-ben, ezúttal is történelmi jelentőségű választ ad a mai referendum kérdésére.
Van abban valami egészen durva cinizmus, hogy a nőket éppen akkor infantilizálják leginkább, amikor gyerekük lesz, és még inkább akkor, amikor ennek kapcsán a saját igényeiket vagy a gyerekeik igényeit fogalmazzák meg.
Milyen problémákkal szembesülnek a magyar nők, és kapnak-e bárkitől segítséget ezen problémák megoldásában? Erre igyekszik választ adni egy friss kutatás.
AZ országban 10 éves kortól házasíthatóak a gyerekek.
Több mint nyolc éve hallgatják a magyar nők a „szüljetek már!” mantrát, a családpolitikában újra a „lánynak szülni dicsőség, asszonynak szülni kötelesség” a fő elv, és várhatóan ez a következő négy évben így is marad. Ha nem lesz rosszabb.
Nem Orbán az első és egyetlen nacionalista politikus, aki a nemek egyenlőségét a kirekesztés eszközeként használja a bevándorlókkal vagy más csoportokkal szemben.
Létezik-e egy olyan közös feminista minimum, amiben minden nő, jöjjön bármely politikai táborból, vagy legyen bármilyen apolitikus, egyetérthet? Az „én is” átcsaphat-e „mi szintúgy”-ba?
Az Őszirózsás forradalom után hatalomra került Károlyi-kormány végre kiterjesztette a választójogot a nőkre is. Mennyit változott azóta a magyar nők politikai helyzete?