Több mint nyolc éve hallgatják a magyar nők a „szüljetek már!” mantrát, a családpolitikában újra a „lánynak szülni dicsőség, asszonynak szülni kötelesség” a fő elv, és várhatóan ez a következő négy évben így is marad. Ha nem lesz rosszabb.
Nem Orbán az első és egyetlen nacionalista politikus, aki a nemek egyenlőségét a kirekesztés eszközeként használja a bevándorlókkal vagy más csoportokkal szemben.
Létezik-e egy olyan közös feminista minimum, amiben minden nő, jöjjön bármely politikai táborból, vagy legyen bármilyen apolitikus, egyetérthet? Az „én is” átcsaphat-e „mi szintúgy”-ba?
Az Őszirózsás forradalom után hatalomra került Károlyi-kormány végre kiterjesztette a választójogot a nőkre is. Mennyit változott azóta a magyar nők politikai helyzete?
Nőnapi demonstrációk szerveződtek az egyenlőtlenségek kapcsán a világ számos városában.
Azért az nem mindegy, ki az elkövető.
Iránban új mozgalom indult: nők fehér kendőkkel tüntetnek azért, hogy a kormány eltörölje a kötelező fejkendő viseletét.
Az Anya kiáll és beszél című kötet bemutatja, hogy az anyaság milyen akadályokat gördít a nők politikai szerepvállalása elé, ezeket az akadályokat hogyan lehet leküzdeni és ez a szerepvállalás mit jelet az érintett nők számára.
Múlt év végén robbant a hír, hogy a BKV felmérést készített a saját dolgozói körében a munkahelyi zaklatás témájában, amelynek eredményei megdöbbentőek voltak. Mit tehet egy szakszervezet az ilyen típusú helyzetekben?
