Mint mi is megírtuk, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László fordult a bizottsághoz, hogy vizsgálják meg, a rabszolgatörvény uniós jogba ütközik-e.
Az Európai Bizottság illetékes szervezetei vizsgálják meg, a törvénymódosítás mennyiben felel meg az Európai Unió jogrendjének – kéri a MASZSZ.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt a bírák nyugdíjba küldésével próbálta befolyása alá terelni a testületet, úgy tűnik, az Európai Bíróság ítélete után visszavonulót fúj a kormány.
Bár a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapértéke, ez a munka világában mégsem érvényesül. A nemek közötti bérszakadék az elmúlt 5 évben állandósult, és a változások jelenlegi ütemében csak a következő ezredfordulóra szűnhet meg.
Akkor fogják újra befogadni a magyar csekkeket, ha a kormány lépéseket tesz két, a korrupció kapcsán szimbolikus ügy, az Orbán Viktor vejéhez köthető Elios Zrt., és a szocialista korrupcióként számon tartott 4-es metró ügyében.
Bakondi a szokásos, ferdítésre alapuló szuverenitási érv mellett egy újjal is előállt, amely szerint azért nem kell a közös határrendészet, mert nem lenne elég.
A G7 birtokába került egy nem nyilvános kormányzati jelentés, mely szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forintot is elbukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt.
Az Európai Számvevőszék (ECA) jelentése szerint Magyarország légszennyzettségi helyzete nem javul, sőt, rosszabb a levegő, mint Kínában vagy Indiában.
Bíró Attila és bolgár kollégája egy európai uniós támogatások sikkasztásával kapcsolatos ügyben nyomozott, amikor a hatóság közbeavatkozott.
A Sargentini-jelentés nem egy ok, ami majd a NER összeomlásához vezet, az a feladat továbbra is a magyar polgárok többségének demokratikus döntésétől fog függni. A Sargentini-jelentés egy tünet, az uniós erőviszonyok átrendeződésének tünete.
