Fogyasztjuk a műveit, de fizetni nem akarunk értük: a művész láthatatlan munkája
Írországban művészeti alapjövedelmet vezettek be, a Mércén vita indult róla. Válasz Nagy Kristóf és Szarvas Márton tíz érvére.
Írországban művészeti alapjövedelmet vezettek be, a Mércén vita indult róla. Válasz Nagy Kristóf és Szarvas Márton tíz érvére.
Jegyzetek a hetvenes évek ellenkultúrájáról.
Trump nem anomália. Létezése kihüvelyezhető az amerikai kapitalizmus ellentmondásainak „trágyájából” – amely maga után vonja a világkapitalizmus krízisszerű gördüléseit is. Aki az imperializmus fogalmával él az USA politikájával szemben, ám az osztályviszonyokra is legyen figyelemmel.
A női politikai gyakorlat a francia forradalomban ellentmondásos volt: a nők nem birtokolták a jogok teljességét, miközben nagyon is részei voltak a szuverén népnek. A forradalom újrakeretezte, amit a közszféráról tudunk, s ezzel a női emancipáció fontos eseményévé vált.
„Nicolás Maduro elrablásával az Egyesült Államok nyíltan visszatért ahhoz az erőpolitikához, amelyet Latin-Amerikában mindig is alkalmazott.” Soltész Béla latin-amerikanista értelmezi a venezuelai eseményeket.
A tőke materiális görcsei folyamatosan új tereket (és új terek ígéretét) teremtenek a kvázi-autonóm társadalmi és kulturális kapcsolatok számára – csak azért, hogy aztán darabokra tépjék őket.
A reggel józanító hűvösében oszlik az álom. Ami az álomban bizonyosságnak, szükségszerűségnek tűnt, most megragadhatatlan, felfoghatatlan, ködös, távoli. Visszahull az éjjeli homályba, nem vetül rá fény, nem ragadja meg az értelem, nem válik gondolattá. Mi volt az, amit akartam?
Kelet-Európa és Észak-Eurázsia tőkés-félperifériás társadalmai az államszocialista intézmények felszámolása után azt hitték, fenntartható szociális intézményhálóval tudják követni a náluk többszörösen gazdagabb centrumtársadalmakat. Képtelenség.
A januárban elhunyt David Lynch filmrendezőre emlékezünk Slavoj Žižek filozófus esszéjével, amely először olvasható magyar nyelven.
Bini Adamczak vissza kívánja perelni a lehetőséget, hogy az 1917–1939 közötti időszak kommunista mozgalmárait méltó módon meggyászolhassuk. A „magára hagyott kommunista kísértetek” eltemetése azonban nem jelentheti a halottak teljes elfeledését. Sipos Balázs kritikus gyászról, melankóliáról és a visszajáró szellemekről ír a Gestern Morgen című könyv kapcsán.