A légszennyezés mértéke csak akkor csökkenhet számottevően, ha az állami támogatások széles körben biztosítják a korszerűbb, kevésbé szennyező fűtési módokra való áttérést, valamint a lakások felújítását, hőszigetelését.
Az ivóvizet szerintük jelképes áron, alanyi jogon kellene az állampolgárok számára biztosítani.
A járvány idején az otthon felértékelődik, és még élesebben rajzolódik ki a szakadék, ami szegények és gazdagok közt a lakhatás terén húzódik: míg a jobb módúakat támogatja a kormány, a szegények ördögi köröket futnak, derül ki a Habitat lakhatási jelentéséből.
Az otthonmaradás miatt megnövekedett energia- és ételfogyasztás költségei krízishelyzetet hoztak sok magyar család számára. Ha a jól bevált spórolási technikák többé nem működnek, rengeteg ember jövője sötétülhet el – az áramszegénység miatt sajnos szó szerint.
95 ezer háztartásban van feltöltős villanyóra, amelyekre nem érvényes a számlafizetési moratórium. A szolgáltatók és a kormány eddig nem sok jelét mutatták, hogy az ő gondjaikat is megpróbálnák enyhíteni.
Bár a KSH a halálozási statisztikák keretében továbbra is minden évben rendszeresen publikálja a korábban a „túlságosan nagy hideg” következtében beálló halálnak, újabban pedig a „természetes eredetű excesszív hideg okozta ártalomnak” nevezett esetek számát, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azonban a korábbi évek gyakorlatával ellentétben néhány éve már nem hozza nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos statisztikáit.
A Sajó-völgyben a súlyos füstmérgezés és a gyenge fűtőérték ellenére is a környékben bányászott lignit az egyetlen lehetőség a téli fűtésre.
Vagy inkább fagyoskodnak.
A WWF szerint a települések négyötödén küzdenek az energiaszegénységgel
