A rezsicsökkentés után is döbbenetes az energiaszegénység

A WWF Magyarország tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderül, hogy az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80%-át érinti. A települések több mint felén pedig gondot okoz a lakossági fűtésből származó légszennyezés. Az érdemi rezsicsökkentés elmaradt, mert a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere katasztrofális állapotban van.

A WWF Magyarország az idei Föld Órája alkalmából felmérést végzett a települési önkormányzatok körében, a fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozóan, melyben 701 helyi önkormányzat vett részt, az összes magyarországi önkormányzat ötöde.

A kutatás eredményei alapján középületek a legnagyobb energiapazarlók, mert mindenhol szökik a hő.

A középületek hőszigetelésének, és nyílászáróiknak, valamint a fűtési rendszereiknek az állapota is csapnivaló. Az épületek harmada egyáltalán semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik. A nyílászárók kapcsán is eléggé aggasztó a helyzet, mivel az ablakok és ajtók fele közepes vagy annál rosszabb állapotban van. Az önkormányzatok próbálkoznak a saját módjukon javítani a helyzeten, de java részük pályázat próbálkozásai sikertelenek voltak az elmúlt években.

Forrás: WWF

Az energiaszegénység a települések nyolcvan százalékán jelen van. A települések legtöbbjén közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség”

– mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

forrás: WWF

Az energiaszegénység ellen az önkormányzatok a szociális tüzelőanyag programon keresztül próbálnak valamit tenni. Tíz százalékuknál azonban előfordul, hogy  szenet vagy környezetszennyező lignitet ad a szociálisan rászorulóknak, ezzel növelve a környezetszennyezést. Sokszor pénz helyett okosabban is tudnak segíteni az önkormányzatok, amikor oktatást tartanak a helyes tűzifahasználatáról, vagy amikor bevonják a polgárőrséget a tűzifa aprításába, mivel az idősek számára ez akkut probléma. Az önkormányzatok fejlesztési és szemléletformálási lehetőségeit is értékelték a felmérés során.

A hőszigetelés lenne a legjobb rezsicsökentés. Mivel az energiafogyasztás hatékonyabbá tételével radikálisan lehetne az energiaszegénységet is csökkenteni. A WWF tanulmány szakmai álláspontja az, hogy:

“A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energiamegtakarítást is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét.”

 

A távhő kiépítése lehet a legjobb megoldás a légszennyezés csökkentésére, bár eléggé költséges a beruházás. Azért környezetbarát a távhő, mert a fűtőanyagot nagy hatékonysággal égetik el, a légszennyező anyagokat pedig meg tudják szűrni. Jelenleg 94 településen, főként a nagyobb városokban van távfűtési rendszer Magyarországon. Nyugat- és Észak-Európában a kistelepüléseken is jellemző ez a fűtési módszer. Nemcsak a helyi levegőminőség javítását lehet a távhővel elérni, hanem hatékony klímavédelmi eszközként is szolgál. Mivel a  rendszerbe be lehet vonni a megújuló energiaforrásokat, a kapcsolt energiatermelést és a hulladékhő-használatát is, Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke szerint. A WWF felmérésének keretében csaknem száz önkormányzat jelezte, hogy pályázna, ha volna pályázati forrás a helyi távhőrendszer kiépítésére.

(greenfo.hu, wwf.hu)

Olvass tovább!