A nemzetköziesített rendszerben az egyetemista egy termék
Nem tudni, hová vezet az az út, amelyre a kormány a nemzetköziesedés zászlaja alatt tereli a Budapesti Corvinus Egyetemet, egyes hírek szerint pedig a komplett magyar felsőoktatást.
Nem tudni, hová vezet az az út, amelyre a kormány a nemzetköziesedés zászlaja alatt tereli a Budapesti Corvinus Egyetemet, egyes hírek szerint pedig a komplett magyar felsőoktatást.
„A felsőoktatás autonómiáját és az akadémiai tanszabadságot érintő sorozatos beavatkozások, gazdasági átalakítások, valamint a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak beszüntetése ellen.”
Egy hallgató elmesélte a Mércének, milyen az ELTE Biológiai Intézetében úgy tanulni, hogy az az idei félévre nem kapta meg a gyakorlati oktatáshoz szükséges forrásokat.
Megírta a Magyar Közlöny.
Aggódva fogadták a hírt az új fenntartói működés kiterjesztéséről.
Nagy a valószínűsége, hogy a tervezett felsőoktatási reformok tovább szűkítik az oktatási mobilitási csatornát, még inkább elzárva az alacsonyabb társadalmi osztályok tagjai elől a felemelkedés útját.
Annak ellenére, hogy az egyetem szeptemberi közleményében cáfolta, hogy profitorientált magánegyetemmé alakítanák át, most kiderült, 2020-ban már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek.
Az ELTE nem akar lemaradni.
A diplomás szülők gyerekei kilencszer esélyesebbek arra, hogy maguk is diplomát szerezzenek, mint azok, akiket családjukban elsőként vettek fel egyetemre.
Az alapvető jogok biztosa elé viszi a társadalmi nemek szakok betiltásának ügyét az LMP társelnöke.