Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ősrégi műszerek és eszközhiány – megalázó helyzetben az ELTE oktatói és hallgatói

Az idei tanév első szemesztere bőven elkezdődött, az ELTE Biológiai Intézete mégsem kapta meg a mai napig sem a gyakorlati oktatáshoz szükséges forrásait, ami azért különsen kellemetlen, mert a biológiai gyakorlatok híresen eszközigényesek.

Pipettahegyek, modellállatok boncoláshoz, szikék, táptalajok mikrobiológiához – ez csak néhány fogyóeszköz a sok közül, aminek finanszírozása lehetetlenné vált az utóbbi időben, tudtuk meg egy hallgatótól, aki a saját bőrén tapasztalja a forráshiány okozta nehézségeket.

„A gyakorlatvezetők dönthettek, hogy akár saját zsebből (erre is van példa), vagy innen-onnan félretett pénzekből megoldják a gyakorlatok finanszírozását, ezzel segítve a diákokat, vagy kiálllnak, és sztrájkolnak, ez persze a diákoknak nagyon rossz.”

– mondta a Mércének nyiatkozó hallgató.

Tegnap több gyakorlatvezető is a részleges sztrájk mellett döntött, ami azt jelenti, a költséges gyakorlati órákon csak szóban ismertetik, milyen kísérleteket végeztek volna el, és a vizsgázás is elméletben történik.

„Iszonyat megalázó egy gyakorlatvezetőnek és érthetetlen, szomorú egy diáknak, hogy a gyakorlaton azért nem tudok mérni, mert az ősrégi CRT monitoros gép kábele kontakthibás, nem működik egy jobb időket látott műszer. El kell mosni a gyakorlatvezetőknek a pipettahegyet a csoport után, hogy a következőnek legyen.”

– mondta a hallgató, aki szerint a gyakorlatvezetők „szinte csak szeretetből” végzik el még ilyen körülmények között is a munkájukat, amiért jelképes összeget kapnak, általában azt is késve.

Tegnap az Index birtokába került egy intézeti körlevél, amiben a következő olvasható:

„(…) az utóbbi évek egyre csökkenő oktatásra szánt költségei után az idei a tanévkezdésre semmilyen anyagi forrás nem állt rendelkezésre a gyakorlatok kivitelezésére. Ez egy olyan, lassan állandósuló méltánytalan helyzetet teremt, melyben komoly áldozatokat hozva, elhivatottságból próbálnak oktatóink valamiféle képzési színvonalat fenntartani. Az alulfinanszírozottságra illetve a pénzügyi elszámolások zavaros voltának jelzésére szeretnénk egy figyelemfelhívó akciót kezdeményezni, melynek célja, hogy az egyetemi vezetés és a hallgatók is értesüljenek a helyzet tarthatatlanságáról.”

Az Index megkereste a Természettudományi Kar dékánját, Surján Pétert, aki azt mondta,

„sztrájkról nem tudok a Biológiai Intézetben, csak arról, hogy egyes nagyon drága kísérletes laboratóriumi foglalkozások elmaradnak. Az ügyben nem kívánok nyilatkozni.”

Miklósi Ádám, a Biológia Intézet igazgatója azt mondta a lapnak,

„az ELTE vezetői és sokan mások is évek óta kérik a fenntartót, hogy emelje meg a hallgatói normatívát. Ennek az az oka, hogy a biológusok képzése sokkal többe kerül, mint egy angol-szakos hallgatóé. Sajnos ezt nem sikerült elérni.”

Információink szerint a HÖK felvette a kapcsolatot az egyetem vezetésével, amit a HÖK Indexnek küldött állásfoglalása is megerősített:

 „A helyzetet mi nem tudjuk megoldani, mert az okai magasabb szinten keresendők. A fenntartóval több éve folynak tárgyalások, hogy a TTK-s képzések képzési normatívája emelkedjen, mert a jelenlegi összeg nem fedezi a felmerülő kiadásokat, ez több számítással is alá van támasztva. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a rendelkezésre álló keretekhez mérten a hallgatók számára legideálisabb állapotot érhessük el.”

– írja Horváth Luca az ELTE TTK HÖK elnöke.

A Biológiai Intézet költségvetéséért tüntetést is terveztek nemrég a hallgatók, amit aztán végül nem tartottak meg, mivel a Biológiai Intézet vezetősége nem szerett volna, hogy a hallgatók az egyetem ellen hangolódjanak, mert a helyzetről nem az intézetnek otthont adó Természettudományi Kar tehet (a tüntetés leírásában valóban azt állították, hogy az ELTE vezetősége nem szánt elég forrást az intézet támogatására).

A lapunknak nyilatkozó hallgató szerint „egy jól szervezett megmozdulás mindenképpen időszerű lenne, de ahhoz a szervezőknek tisztában kell lenniük a tényleges adatokkal, a valós helyzettel, hogy hiteles legyen a demonstráció.”

Az ELTE Biológiai Intézete 13 tanszéknek ad otthont, többek közt például az Etológiai Tanszéknek is, melynek kutatói a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet, de arra is rájöttek, hogy a kutyák szellemi épségének megőrzésében legalább olyan fontos az élethosszig tartó tanulás, mint az embereknél, és legújabb, a világon szintén egyedülálló törpemalacokkal kapcsolatos kutatásuk is sokak számára emlékezetes marad.

Címlapkép: ELTE TTK/Facebook

Olvass tovább!