A születésünk óta meg vannak határozva az életesélyeink, ezért a magyarok elsöprő többsége szeretné, ha a kormány lépéseket tenne a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.
Amivel a kormány riogat, nem érdekli a magyarokat, de amivel nem foglalkozik, az erősen aggasztja.
Bár a kormány folyamatosan a (majdnem) teljes foglalkoztatottsággal és az alacsony, 3,8 százalékos munkanélküliségi rátával büszkélkedik, a valóság ennél sokkal lesújtóbb.
Az osztály fogalmának kiírása a politikai szókészletből szalonképtelenné tette a gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségekről szóló politikai vitát is. Csakhogy az igazságtalan, egész életre kiható egyenlőtlenségek valósága nem szűnt meg, épp ellenkezőleg így tudott csak igazán turbófokozatra kapcsolni.
2017-ben rekordgyorsasággal szaporodtak a milliárdosok is: két naponta lett egy újabb. Warren Buffett milliárdost idézve, „az osztályharc létezik, és a gazdagok állnak nyerésre”.
Egy állam dönthet úgy, nem hagy senkit az út szélén. Vagy dönthet úgy is, hogy a törvények eszközével bünteti, fegyelmezi, kordában tartja ezeket a szegényeket hogy ne okozzanak gondot a tisztes polgároknak, még a szemük elé se kerüljenek.
Vajon mikor a rabszolgák fellázadtak, meg kellett-e volna fontolniuk, hogy a célok, amelyekért küzdenek, az intézmények, amelyeket létre kívánnak hozni, nagyobb szabadságot és jólétet hoznak-e majd nekik?
Egy felmérés szerint a lakosság 43%-a megfosztaná 2,5 millió honfitársát az egyik legalapvetőbb állampolgári jogától.
Az osztályharc bizony élesedik, és az uralkodó osztály nagyon nyerésre áll.
Ahogyan természetesnek vesszük, hogy egyetlen embernek sem lehet magánhadserege, hanem ez állami monopólium, ugyanígy meg kellene állapítani a magántulajdonként birtokolható javak felső határát is
