A lakosságnak majdnem a fele elvenné az iskolázatlanoktól a választójogot

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) reprezentatív felmérésben járt utána, mi a véleménye a műveltségi cenzusról az ország lakosságának. Az eredmény szomorú: az összes megkérdezett 43 százaléka támogatná az iskolai végzettséghez kötött választójogot, azon belül 26 százalék teljesen egyetért vele, 17 százalék pedig inkább egyetért.

Dúró Dóra jobbikos képviselő még augusztusban vetette be azt az ötletet, hogy a választójogot alapfokú iskolai végzettséghez, azaz a nyolc általános elvégzéséhez kellene kötni. A Jobbik szerint ennek azért lenne értelme, mert elvárható, hogy akik beleszólnak az ország ügyeibe, azok legalább alapszintű műveltséggel rendelkezzenek. Az is elhangzott érvként, hogy ezzel a szavazatvásárlás gyakorlatát lehetne visszaszorítani, mivel általában az alacsony iskolázottságúak szavazatait vásárolják meg választások előtt.

Az IDEA felmérése alapján leginkább a jobbikos szavazók értenek egyet a cenzussal, a megkérdezettek 54 százaléka ért vele teljesen egyet, 12 százalékuk inkább egyetért. Második helyezettek a határozott pártpreferenciával nem rendelkezők lettek 52 százalékos egyetértéssel, harmadikak pedig a fideszesek 43 százalékkal. A cenzust leginkább az Együtt és a Párbeszéd szavazói utasítják el, közülük csak 4 százalék értene teljesen egyet vele, 16 százalék pedig inkább egyetért.

Nyáron egyébként a Fidesz elitizmusnak nevezte a Jobbik javaslatát, Hollik István KDNP-s képviselő szerint pedig a Jobbik több tízezer embertől venné el az egyik legalapvetőbb állampolgári jogot, és „megszégyenítené, kirekesztené a kevésbé iskolázottakat”. A Publicus Intézet akkori felmérése szerint a Fidesz rosszul is járna egy  ilyen cenzus bevezetésével, mivel az ő szavazóik körében a legalacsonyabb az iskolai végzettség: 31 százalékuknak van 8 általánosa vagy annál alacsonyabb végzettsége.

Hazánkban kb. 2,2-2,4 millió választókorú embernek van nyolc általános, vagy alacsonyabb iskolai végzettsége. Közülük…

Posted by Publicus Intézet on Friday, 4 August 2017

Függetlenül azonban bármilyen pártszimpátiától, a választójog bármiféle korlátozása valóban az egyik legalapvetőbb állampolgári jog csorbulását jelentené. Egy korábbi cikkünkben kifejtettük, miért is abszurd és igazságtalan gondolat a műveltségi cenzus, hiszen a demokrácia alapja az, hogy mindannyiunknak joga van eldönteni, mi történik országunkban.

„Éspedig nem azért, mert mindannyian egyformán jó politikai döntéseket hozunk, vagy mert minden álláspont egyformán érvényes, hanem azért, mert mindannyiunknak alapvető érdeke fűződik hozzá, hogy alakítsa a közös társadalmi valóságunkat, amely a saját életünk körülményeit is meghatározza, és ha ezt egyesek esetében elismerjük, akkor semmi okunk rá, hogy mások esetében, akik ugyanúgy részesei ennek a közös társadalmi valóságnak, ne ismerjük el – hisz mindannyiunk érdekei ugyanannyira számítanak.”

Az elvi megfontolásokon túl azért sem elfogadható gondolat ez, mert iskolai végzettségünket, műveltségünket alapvetően meghatározza az, hogy hova, milyen körülmények közé születtünk. A KSH adatai alapján Magyarországon nagyjából 2,2-2,4 millió választókorú embernek van nyolc általánosa vagy annál alacsonyabb iskolai végzettsége. Ennek a csaknem két és fél millió embernek a nagy százaléka Kelet-Magyarországon él: Szabolcs-Szatmár Bereg megye lakosságának például a 17,6 százaléka rendelkezik alapfokúnál alacsonyabb képzettséggel, Borsod-Abaúj-Zemplénnek 15,5 százaléka, Nógrádnak pedig a 15 százaléka.

Grafika: Magyar Nemzet

Mégis, milyen elfogadható indok alapján zárnánk ki két és fél millió honfitársunkat az ország sorsába való beleszólás jogából?

Olvass tovább!