Bár a kormány folyamatosan a (majdnem) teljes foglalkoztatottsággal és az alacsony, 3,8 százalékos munkanélküliségi rátával büszkélkedik, a valóság ennél sokkal lesújtóbb. A számokon egyrészt sokat javít a 180 ezer közmunkás és a külföldön dolgozó százezrek. Emellett a győzedelmes országos számok elfedik, hogy az ország egyes régióiban csöppet sem rózsás a helyzet.

A Napi.hu összegyűjtötte a foglalkoztatottság szempontjából legjobban és legrosszabbul teljesítő településeket. 2017 végén 55 olyan település volt, ahol egyetlen regisztrált álláskeresőt sem találhatunk, és 37 olyan, ahol a lakosság legalább ötöde munkanélküli.

Egy olyan település van, ahol a lakosság több mint 40 százaléka munkanélküli: ez Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyéte, ahol a munkaképes lakók 40,78 százaléka regisztrált álláskereső. Három másik településen pedig 30 százalékot meghaladó az álláskeresők aránya.

Fontos hozzátenni, hogy a legjobban teljesítő települések egy jelentős részében sem a fényes gazdasági helyzet a jellemző, hanem inkább a fiatalok teljes elvándorlása miatt jön ki a „teljes foglalkoztatottság”.

A számok megerősítik az óriási regionális különbségeket. Borsodban például tízszer annyi álláskereső van, mint Győr-Moson-Sopron megyében, sőt hat nyugati megye – Vas, Komárom-Esztergom, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Veszprém  – összesített számait is meghaladja BAZ megye.

A munkanélküliek aránya egyébként Nógrád megyében a legnagyobb (7,58 százalék), ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg (7,36), a negyedik legrosszabb helyzetben pedig Somogy megye van (6,41 százalékkal). A másik oldalon az észak-nyugati megyék állnak, ahol az álláskeresők aránya még a 3 százalékot sem éri el.

(Napi.hu)