A nacionalista-populista jobboldal kortárs politikai sikerei elemi erővel mutatják azt, hogy véget kell vetni az önbecsapás korának, s a baloldalnak ki kell dolgoznia önálló demokráciaelméletét.
A kisfilmet a Ponyvaregény egyik jelenete ihlette.
A népi, népszerű, populáris, populista baloldal nem más, mint a baloldali elitizmus, a baloldali liberalizmus ellentettje. Arra a megdöbbentő ötletre épül, hogy a baloldal igazán elkezdhetne már a nép problémáival foglalkozni. Szervezni, mozgósítani az övéit, lesni a szavukat.
„Ennek a hazának a sorsa nemcsak a mi sorsunk. Ennek a hazának a sorsa azoké is, és elsősorban, és főleg azoké, akik utánunk következnek.” (Kéthly Anna)
A baloldali populizmus támogatói úgy vélik, hogy egy ilyen egységbe fogott nép megalkotása nélkül a baloldali politika és érdekérvényesítés esélytelen. De vajon igazuk van?
Sokan voltak szombaton a tüntetésen, ami erőt és bizakodást adhat az embereknek. Az viszont, hogy innen merre lépünk tovább, komoly megfontolásra érdemes. Mert nagyon nem mindegy, hogy egy ekkora tömeg erejét milyen irányba tereljük.
Egyre több helyen várható szolidaritási demonstráció a diáktüntetők által szervezett szombati tüntetéssel.
Milyen tanulságokat, következtetéseket lehet levonni a vasárnapi választásokból?
A mi ügyünk nem a kormányváltás, sem az általunk megvetett politikai elit megbüntetése, hanem a nyomorban és elnyomásban élő embertársaink felszabadítása.
A demokráciáért, az igazságosságért, a szolidaritásért küzdünk április 8-án.