Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Fideszes EP-képviselők: a magyar sajtó szabadabb, mint a nyugat-európai

Összesen 263 módosító javaslat érkezett a magyar jogállam, demokrácia és jóléti állam helyzetét bemutató Sargentini-jelentéshez. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) által előkészített jelentés lesújtó képet fest mindhárom területről és javasolja a szavazati jog felfüggesztésével járó 7-es cikkely alkalmazását Magyarország ellen.

A 263 módosító javaslat majdnem felét, 130-at a Fidesz három EP-képviselője nyújtotta be: Gál Kinga, Járóka Lívia és Szájer József együtt, külön vagy valamilyen kettős kombinációban jegyzi a 130 indítvány legtöbbjét.

Feltűnő, hogy a fideszes EP-képviselők nem tudtak vagy nem akartak támogatókat szerezni az egyes módosítóikhoz, csupán hat olyan indítványuk volt, amelyet közösen jegyeznek nem magyar és nem fideszes kollégával. A hat beadványhoz Traian Ungureanu jobboldali román EP-képviselő adta a nevét, aki hosszú ideje nagy szimpátiával viseltetik a jobboldali populisták iránt, és Romániában főként Traian Băsescu egykori államfő házi értelmiségijeként él az emberek emlékezetében.

A módosítók nagyrésze egyes bekezdések törlését javasolja a jelentéstervezetből, másik részük pedig egy-egy tagadószó beszúrásával fordítja visszájára a jelentéstévő eredeti mondandóját.

Ahol például az jelentés arra, hívja fel a figyelmet, hogy az uniós intézmények sokszori felszólítása ellenére sem javult a jogállam helyzete, ott azt javasolják, szerepeljen inkább az, hogy párbeszédképesen állt hozzá a magyar kormány a helyzethez. Ahol a jelentés azt írja, fennáll a veszélye az EU-s értékek sérülésének, ott a módosító szerint nem áll fenn a veszélye ennek.

Emellett a feleselgetős módosítódömping mellett azonban itt-ott felsejlik az fideszes képviselők kreativitása is.

A 224. számú módosítóban például Járóka Lívia kifejti, a tranzitzónába zárás megegyezik a menekült gyerekek „elsődleges érdekével”, hiszen így csökken a veszélye, hogy embercsempészet vagy emberkereskedelem áldozatai lesznek. (Vajon a nem menekült gyerekek esetében is alkalmazható ez a „védelem”?)

A 120. sz. módosítóban Gál Kinga elmondja, a magyar média tulajdonosi viszonyai sokkal sokszínűbbek, a sajtószabadság pedig „sokkal elterjedtebb”, mint a legtöbb nyugat-európai országban.

A jelentés kitér az Emberi Jogok Európai Bíróságának szegregációellenes döntésére, melyről azt írja, a magyar kormány még nem ültette gyakorlatba. Ez utóbbi megállapítást Járóka Lívia arra javasolja cserélni, hogy az „ügy komplexitása” ellenére, egyértelmű a javuló tendencia ezen a területen, mely egyébként annyira komplex, hogy „nem várhatók gyors és kézzelfogható eredmények egyik napról a másikra.”

A 263 módosító fennmaradó részét országhatárokon és pártcsaládokon átnyúló csoportok jegyzik, és csupán kettő van, amely a magyar kormány szája ízének megfelelő, azokat a német szélsőjobboldali AfD képviselője, Jörg Meuthen jegyzi.

Aki végigböngészné az összes módosító indítványt, ide kattintva teheti meg: [1-67], [68-263]

A magyar kormány vehemensen támadja a Sargentini-jelentést, Szijjártó Péter külügyminiszter a LIBE-tagok ellen is kikelt, mondván, nincsenek benne a választási névjegyzékbe, úgyhogy ne akarjanak beleszólni Magyarország dolgaiba. A kabinet válaszlevelet is küldött a jelentésre, amely – az azt elemző kutatók szerint – ferdítésekből, hazugságokból és kérdéskikerülésekből áll.

(címlapkép: MTI)

Olvass tovább!